Századok – 1973

Tanulmányok - Váradi-Sternberg János: Az orosz társadalom és az 1848–49. évi magyar forradalom 1136/V–VI

AZ OROSZ TÁRSADALOM ÉS 1848/49 11391 utánról származik. Ez a feljegyzés N. I. Szreznyevszkij professzorral folytatott beszélgetéséről szól, amelynek során Csernisevszkij védelmezte Kossuth tevékenységéről alkotott nézeteit. A későbbi akadémikus, ismert szlavista Izmail Ivanovics Szreznyevszkij (1812 1880) 1846 óta a pétervári egyetemen dolgozott és a szlavisztika professzora volt. Csernisevszkij rokonaihoz írott leveleiben, naplójában mindig nagy tisztelettel beszélt Szreznyevszkijről, aki pártfogolta a tehetséges diákot. Az ő vezetésével írta meg Csernisevszkij első tudományos munkáját az Ipatyij-féle krónikáról, mely a tudományos akadémia közlönyében jelent meg. Rendkívül figyelemre méltó, hogy ezzel az emberrel, akiről a fiatal diák azt írta, hogy „egyike a legnagyszerűbb embereknek, akiket csak ismerek",155 vitába szállt, amikor a politikai elvekre került sor. Természetesen Szreznyevszkij nagyobb tapasztalattal rendelkezett, mint 21 éves tanítványa. El kell itt mondanunk azt is, hogy még 1839 —42-ben Szerznyevszkij utazást tett a szláv vidéken, járt az akkor Magyarországhoz tartozó Szlovákiában és Kárpátalján is.15

6

ítéleteire azonban, melyekkel Csernisevszkij vitatkozott, rányomta bélyegét az a körülmény, hogy Szreznyevszkij közel állt a szlavofilekhez; 1848 49-ben ő volt a „Szovremennyik" cenzora. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy Szreznyevszkij levelezett a szlovák nemzeti mozgalom vezetőjével, a magyar forradalom ellen fellépő L. Stúrral, s tőle kaphatott néhány egyoldalú információt a magyar nép harcának jellegéről.157 Mint Csernisevszkij naplójából kiderül, vitája a professzorral egy harmadik személy jelenlétében folyt, és Szreznyevszkij hozta szóba Kossuthot. „Kossuth — mondta Szreznyevszkij — minden tekintetben renegát, s Magyarország pusztulását akarta." „Én viszont védtem őt — írja magáról Csernisevszkij — , amennyire az illem engedte, sőt talán még jobban is."158 Nehéz lenne megítélni, mit értett Szreznyevszkij azon, hogy Kossuth renegát. Amikor azt kívánta, hogy a magyar forradalom bukjon el, Szreznyevszkijből a cenzor, a cári önkényuralom védelmezője beszélhetett. Nincs azonban kizárva, hogy a magyar forradalom vereségét a Magyarországon élő szláv népek helyzetének meg javulásához szükséges előfeltételnek tekintette. Mindenesetre annak ellenére, hogy Csernisevszkij hevesen védelmezte meggyőződését, tanár és diák békésen váltak el, sőt, Csernisevszkij szavai szerint Szreznyevszkij „bizonyos szívélyességgel" búcsúzott el tőle.15

9 És az a tény, hogy e beszélgetés után is, amikor pedig Szreznyevszkij, mint Magyarországon megfordult ember valószínűleg meggyőző érveket hozhatott fel véleménye mellett, Csernisevszkij megingathatatlan maradt meggyőződéseiben, mutatja, hogy nézetei a magyar szabadságharcnak az európai forradalomban betöltött szerepéről és jelentőségéről szilárdak, tartósak voltak. A további események pedig még jobban megerősítették ezt a meggyőződését. 1849. július 11-i feljegyzésében így jellemezte a saját politikai nézeteit: ,,a) elméletileg vörös köztársasági és szocialista. . .; b) gyakorlatilag: a 155 H. Г. Чернышевский: Полное собрание сочинений, т. XIV, 148. 1И

Lásd: Путевые записки И. И. Срезневского, Спб., 1895. 157 Lásd: H. А. Кондратов: Словацкие материалы в архиве И. И. Срезневского. «Филологические науки». Научные доклады высшей школы, 1959, No 4, 166; «Из писем Людевита Штура к И. Срезневскому. Публикация II. Богатырёва. «Славяне», 1944, No 4, 20-23. 158 Я. Г. Чернышефвский: Полное собрание сочинений, т. 1, 110. 158 Uo.