Századok – 1973

Tanulmányok - Váradi-Sternberg János: Az orosz társadalom és az 1848–49. évi magyar forradalom 1136/V–VI

1160 VÁRADI-STERNBERG JÁNOS seiben az orosz haladó értelmiség hangulatát ábrázolva a külföldi, köztük a magyarországi forradalmi eseményekkel kapcsolatban kifejti, hogy „. . . az a mozgalom, amely a 40-es évek végén ment végbe egész Európában, visszhangra és együttérzésre talált nemcsak a fővárosi pétervári, de a moszkvai értelmiség körében is". A továbbiakban megjegyzi, hogy a fővárosi ifjúság hangulata „nagyon határozott kifejezést nyert a következő verssorokban": Felkelt Magyarország, a szláv népek. . . Minden életrekelt, . . .előrement, Feszült figyelemmel hallgattuk A szent harc távoli zaját,15

1 Azonban az emlékíró hibásan tulajdonította ezt a verset a liberális-szlavofil I. Akszakov írásának. Ennek szerzője a később ismert narodnyik, Pjotr Lavrov, és a vers valamivel később, 1855-ben íródott.15

2 Ismeretes, hogy a Petrasevszkij-kör tagjai is nagy érdeklődéssel viseltettek az 1848-as nyugat-európai forradalmak iránt, de a tőlük elkobzott iratok, a vizsgálat s a bírósági tárgyalás iratai nem tartalmaznak a magyar forradalomra vonatkozó anyagot. Határozott érdeklődésre tarthatnak számot egyik eredeti gondolkodójuk, M. A. Mombelli elmélkedései Ausztriáról, az osztrák despotizmusról. Mombellit a petrasevisták között kiemelkedő hely illeti meg, ő volt a csoport egyik legradikálisabb alakja. Előre látta Oroszország és Ausztria szövetségének lehetőségét a despotizmus megőrzéséért folytatott harcban Európában. ,,Ha Oroszország és Ausztria győzedelmeskedik — írta —, akkor az abszolút despotizmus elárasztja egész Európát, elnyeli egész Európát, és akkor az emberiség szenvedései talán újabb száz évre meghosszabbítódnak."15

3 A Petrasevszkij-kör egy másik ismert tagja D. D. Asharumov visszaemlékezéseiben elmondja, milyen benyomást gyakoroltak rá, a Péter-Pál erőd magánzárkájának foglyára az őr szavai, aki közölte vele, hogy lázonganak a magyarok, megyünk őket lecsillapítani". Ezt a hírt Asharumov mint fontos újdonságot fogadta, „amely az egyhangú börtönéletben a frissítő elmélkedés eleven tárgyává vált" számára. Rövid idő múlva azonban, augusztusban ágyútűz dördült, és a foglyot a magyarok feletti győzelem híre „sebezte meg".154 Jelentős érdeklődésre tarthatnak számot a fiatal Csernisevszkij megnyilatkozásai. Az 1848. év fontos állomás forradalmi demokrata nézeteinek alakulásában. Az 1848-as forradalom, amely hullámként végigsöpört majd egész Európán, rendkívüli szerepet játszott Csernisevszkij forradalmi demokrata világnézete és köztársasági meggyőződése érlelődésében. Figyelmét nem kerülhette el a magyar forradalom sem, amely ellen az intervenciót három nappal a petrasevisták letartóztatása után jelentették be. Csernisevszkij első erre vonatkozó feljegyzése 1849. május 19-éről, vagyis I. Miklósnak az intervenció megkezdését közhírré tevő manifesztuma 151 П. П. Семенов—Тян-Шанский : Мемуары, Петроград, 1917, стр. 200. A verset egész terjedelmében közli,,Válasz a manifesztumra" címmel а «Вольная русская поэзия второй половины XIX века» с. kötet. Ленинград, 1959, 619—626. 153«Петрашевцы», т. III, M.—Л., 1928, стр. 75. 154Д. Д. Ашхарумов: Из моих воспоминаний (1849—1851), Спб., 1905, 48-49, 62.