Századok – 1973
Tanulmányok - Váradi-Sternberg János: Az orosz társadalom és az 1848–49. évi magyar forradalom 1136/V–VI
AZ OROSZ TÁRSADALOM ÉS 1848/49 11391 Ezekből az orosz olvasó az intervenció kezdetéig — többé-kevésbé teljes képet kaphatott a magyar kormány legfontosabb intézkedéseiről, Béccsel való kapcsolatairól, a hadi események menetéről, sőt az ország belső életéről is. Ezt a képet még kiegészítették a Péterváron és Moszkvában rendszeresen olvasott külföldi (francia, német, angol) újságok anyagai.1 7 A. I. Palm, a Petrasevszkij-kör tagja írta pl., hogy 1848-ban a francia újságokat „szétkapkodták és mindenütt olvasták a pétervári kávéházakban".18 A nép körében, mint a rendőri jelentések és más források is tanúsítják, már tavasz óta terjedtek mendemondák a külföldi forradalmi eseményekről, de konkrétan Magyarországról ezekben nem volt szó. Csak a nyugati kormányzóságokból érkezett jelentések szóltak a magyar forradalom visszhangjáról, így az ukrajnai osztrogi járási ügyész 1848 nyarán kelt titkos jelentése a külföldi forradalmi események iránti érdeklődésről szól és megjegyzi, hogy „leginkább a galíciai és krakkói zavargásokra fordítanak figyelmet . . . hasonlóképpen a független államok sorába tartozó Magyarországra".1 9 Egy Letyicsev nevű kis helységben (szintén Ukrajnában) 1848 júniusában felhívást terjesztettek orosz és lengyel nyelven, amelyben Metternich Angliába menekülésére célozva ez állt: „Le Nyikoluskával, ezzel a vérünkön hízottal . . . takarodjon a társához Angliába, vagy még messzebb."2 0 Jellemzőek bizonyos intézkedések, melyeket a cári hatóságok még 1848 tavaszán hoztak Ukrajnában, s melyekben a magyarországi forradalomtól való félelmük jutott kifejezésre. Még 1848 márciusában a Belügyminisztérium utasítást adott D. G. Bibikov kijevi főkormányzónak, hogy a határmenti kormányzóságokkatonai és polgári hatóságai „hetente küldjenek jelentést őfelsége saját kezébe minden politikai és más fontosabb eseményről".21 1848. június 30-án a Belügyminisztérium utasította Bibikovot, hogy „a legszigorúbb megfigyelés alatt kell tartani azokat a magyar alattvalókat, akik a közeljövőben fognak érkezni".2 2 Még korábban, 1848 májusában a hatóságok Ovrucsban letartóztattak három magyar alattvalót, akik egérfogók készítésével és eladásával foglalkoztak.2 3 Amint az első hírek megérkeztek a francia forradalom kezdetéről, a cári kormány azonnal készülődni kezdett a beavatkozásra. Azok az okok, amelyek Miklóst arra indították, hogy beavatkozzék a magyar eseményekbe, közismertek. Csak megjegyezni szeretnénk, hogy a beavatkozás eszméje már 1848 áprilisában előkerült az orosz társadalomnak a kormányhoz közel álló reakciós pánszláv köreiben. Ezt a gondolatot fejezte ki a diplomáciai szolgálatban álló F. A. Tyutcsev, az ismert költő „Oroszország és a forradalom" c. feljegyzésében, melyet 1848. április 12-én állított össze, s amelyben rendkívül élesen támadta a magyar forradalmat, követelve a cári kormány beavatkozását.24 A tervezett intervenció híre gyorsan elterjedt a nép között, és a lehetséges beavatkozás elleni tiltakozás nem sokáig váratott magára. Kijevben már 17 А. Нифонтов: i. m. 52. 18 А. И. Пальм-Альминский. Алексей Свободин. ОГИЗ, 1931, 338-339. 19 Центральный Государственный Исторический Архив УССР. Киев (A továbbiakban: ЦГИА УССР), фонд 442, оп. 798, ед. хр. 154, л. 153. 20 Uo. фонд 442, on. I, ед. хр. 170, л. 76. 21 Uo. on. 798, ед. хр. 74, л. 2. 22 Uo. on. 799, ед. хр. 283, л. 27. 23 Uo. on. 789, ед. хр. 107. 24 Ф. И. Тютчев: Россия и революция. «Русский Архив», 1873, 812—813.
