Századok – 1973
Közlemények - Füves Ödön: Az 1821. évi görög szabadságharc és Magyarország 106/I
Füves Ödön: Az 1821. évi görög szabadságharc és Magyarország Napoleon 1815. évi bukása után a nemesi-monarchikus reakció jutott uralomra Európában. Az Ausztria, Poroszország ós Oroszország által ebben az évben létrehozott Szent Szövetség elsődleges célja az európai forradalmi mozgalmak együttes elnyomása és a bécsi kongresszuson létrehozott status quo fenntartása volt. De bármennyire is erős volt a reakció, az sem tudta meggátolni az 1820-as években Európa államainak többségében meginduló forradalmi mozgalmak kibontakozását. Az 1820 — 23. évi spanyolországi forradalom mérte ugyanis az első csapást a nemesi monarchikus reakcióra. Az 1820 — 21. évi nápolyi és piemonti karbonárikat is csak intervenciós csapatokkal tudták felszámolni. Mind a spanyolországi, mind pedig az olaszországi forradalmak elsősorban azért voltak bukásra ítélve, mert e mozgalmak nemesi származású vezetői nem vonták be a tömegeket a harcba. Ezzel szemben a 150 évvel ezelőtt kitört, törökellenes görög felkelés1 egyik fő jellegzetessége abban állt, hogy a görög szabadságharc a görög nép nagy többségét átfogó nemzeti mozgalom volt. E harcban ugyanis már nemcsak a török feudális rendszert felszámolni törekvő burzsoázia, hanem a török hűbérurak, valamint a görög földesurak (kodzabasik) kizsákmányolása miatt elkeseredett és a saját föld után áhítozó parasztság is érdekelve volt.' A polgári forradalom jegyében induló, szélesebb tömegekre támaszkodó szabadságharc annyit elért, hogy egy kis területen megvalósult a független görög állam, amelyben, bár a nagybirtokosok kezében maradt a hatalom, de ahonnan már végleg eltűntek a török hűbérurak. A görög szabadságharc másik jelentősége abban áll, hogy az csapást mért a megingathatatlannak tartott Szent Szövetségre, mert míg a spanyol ós olasz forradalmakat a Szent Szövetség államainak sikerült közösen elfojtaniok, a görög szabadságharccal kapcsolatban a keleti kérdés miatt támadt érdekellentétek következtében komoly nézeteltérések támadtak a Szent Szövetség államai között. Emiatt kellett a szerződésileg lerögzített status quo elvet megszegniök, ami által rés keletkezett a Szent Szövetség bástyáján. A görög szabadságharc így jelentős mértékben hozzájárult e reakciós szervezet meggyengítéséhez . A görög szabadságharc azért is jelentős, mert a görögök sikere a feudális uralkodó osztályok számára fenyegetően bizonyította, hogy győzhet egy szabadságszerető nemzet forradalma. Győzelmével a görög forradalom ébren tartotta és erősítette a szabadság gondolatát Európa elnyomott népeiben. 1 A görög szabadságharcra vonatkozó legfontosabb magyar irodalom: Nóvák J. : A görög szabadságharc és Ypsilanti Sándor (1820 —21). Budapest. 1912. — DercsényiM.: A görög szabadságharc. Parthenon 6 (1932) 5 — 20. 1. — Horváth E. : Az újgörögök. Budapest. 1937. 8—13. 1. — Politisz J. : Az újkori Görögország története. Studium könyvek 54. Budapest. 1966. 51 — 73. 1. 2 Politisz J. : Az osztályok szerepe az 182l-es görög nemzeti felkelésben. Századok, 95 (1961) 118-137. 1.
