Századok – 1973
Közlemények - Füves Ödön: Az 1821. évi görög szabadságharc és Magyarország 106/I
A GÖRÖG SZABADSÁGHARC ÉS MAGYARORSZÁG 107 Vizsgáljuk meg a következőkben, hogy milyen hatással volt a görög forradalom a pesti görögökre és magyarokra. A felvilágosodás eszméi nemcsak a magyarok, hanem a nálunk élő görögök számára is csakhamar ismertekké váltak. Míg a felvilágosodás a pesti görögök széles körében nem talált visszhangra, annál nagyobb érdeklődést váltottak ki köztük a francia forradalom eszméi, mert azok a szabad Görögország reményét keltették fel bennük. A Martinovicsféle összeesküvés 1795. évi vérbefojtása után indult meg a görög nép felszabadítását célul kitűző titkos társaság, az Eteria tón Fiion szervezése, amely már 1780-ban Bukarestben megalakult. E mozgalom élére 1796-ban Rigasz Velesztinlisz költő állt.3 A pesti görögök is tevékenyen részt vettek a szervezkedésben.4 Rigaszt a felkelés megindítása előtt elfogták az osztrák hatóságok és átadták a törököknek, akik őt 1798-ban 7 társával együtt Belgrádban megölték. Bár Rigasz kivégzésével együtt mozgalmát is megsemmisítették, a görögök szabadságvágyát kiirtani azonban nem tudták. Pár évvel később a görögök ui. újból mozgolódni kezdtek nemcsak Bécsben, hanem Magyarországon is, úgyhogy a Monarchia rendőrsége már 1803-ban figyelni kezdte őket.5 A görögök forradalmi titkos társaságának, a Filiki Eteriának megalakulására 1814-ben került sor. A független görög állam megteremtését célul kitűző mozgalom Közép- és Kelet-Európa minden nagyobb városában élő görögök között szárnyat bontott. Ezért az osztrák rendőrfőparancsnokság (Polizeihofstelle) már 1815 elején elkezdte a nyomozást a társaság után. A Magyar Országos Levéltárban a Kancellária Elnöksége irattárában6 megtalálható a kancellárnak a nádorhoz intézett 1815. április 23-i rendelete,' amelyben — a mellékletként csatolt udvari rendőrfőparancsnoki jelentésben foglaltak miatt — elrendelte a pesti és újvidéki görögök megfigyelését. Hager rendőrfőnök jelentésében arról tudósít, hogy az orosz szolgálatban álló gróf Capo d'Istria Ignatiosszal, Ungro-Valachia metropolitájával együtt Bécsben egy Görög Múzsabarátok elnevezésű társaságot alapított látszólag művelődési, valójában azonban orosz érdekeket szolgáló politikai céllal. A társaság alapítási okmánya és szervezeti szabályzata tervezetének francia nyelvű kéziratát8 is mellékelte Hager e iegyzékhez. E titkos szervezet pénzgyűjtést is folytat. A szerzett értesülések szerint a társaságnak Pesten és Újvidéken is vannak központjai. Pesten Nicolaus Bekella gazdag kereskedő9 irányítása alatt működik a Filiki Eteria. Itt pénzt így gyűjtenek a görögök azzal a céllal, hogy az összegből a pesti „hellén" iskola1 0 tanárait ne Athénbe, hanem Szmirnába küldjék 3 Rigaszra vonatkozó legfontosabb irodalom: J. Kordatosz: '0 Prjyaç Феосйод xat fi inoxr] Tov. Athén. 1931. — Ap. Daszkalakisz: Rhigasz Velestinlis. Paris. 1937. — L. J. Vranuszisz: Prjyaç BeÀearivXrjç. Athén 1963. 4 Rigasz mozgalmának a pesti görögökre való hatását ld. Füves ö.: A Rigasz-féle Baráti Társaság és a pesti görögök. Századok, 104 (1970) 75 — 77. 1. 5 P. Enepekidisz : Beiträge zur kulturellen und politischen Geheimtätigkeit der Griechen in Wien vor dem griechischen Aufstand. Berlin. 1960. 27. 1. 6 Ezúton mondok köszönetet Tardy Lajos kandidátusnak, aki e fontos iratra felhívta figyelmemet. ' Országos Levéltár Kanc. ein. Acta Praesidialia (a továbbiakban OL A. Pr.) P 47 — 1815. Ez a kancellárhoz küldött jelentés a görög szakirodalomban még nem ismeretes. 8 A nyomtatott görög-francia szöveg fotókópiáját ld. O. Laiosz : H ФМцтвод 'Eraigeía rfjç BiéwTjç, Né а ëyygacpa, Athén. 1965. 205 — 210. 1. Az Allgemeine Geographische Ephemeriden с. újság 1816. évi 50. kötet 240 — 251. lapjain megjelent német fordítást ld. uo. 214-221. 1. 9 Nicolaus Bekella a pesti görög iskola igazgatója volt 1804—1820 között. 10 Füves ö.: A pesti görög-román iskolák. Magyar Pedagógia, 1971. 1 — 2. sz. 134-138. 1.
