Századok – 1973
Közlemények - Tardy Lajos: Verancsics Antal sztambuli követjelentései Grúziáról (1553-1557, 1567-1568) 91/I
"100 TARDY LAJOS meztették: Ferdinánd király Amasziába érkezett követei nagyjelentőségű tárgyalásokat folytatnak. A francia diplomata úgy tudja, hogy a Nagyúr értésükre adta: nem tartja fontosnak, hogy békét vagy fegyverszünetet kössön Ferdinánddal, de elfogadható megoldást kínál neki, hogy aztán Európában állomásozó seregeit is a perzsák és a grúzok ellen fordíthassa.4 0 Azonban végül is a perzsák diplomáciai erőfeszítései — melyeket a franciák hatásosan támogattak — bizonyultak eredményeseknek. Verancsics 1555. október 10-i jelentése általános európai, ázsiai és afrikai hadszlntér-tudósítással szolgál a királynak. A békekötés ellenére ugyanis újból helyi harcok lángoltak fel az oszmánok és a perzsák között.4 1 Grúziával közvetlenül csak egyetlen mondat foglalkozik. Eszerint a perzsa uralkodó fiának hadakozásai lanyhulóban vannak. A sah mindeddig semmi ellenséges cselekményt nem kezdeményezett a szultán határai ellen, jóllehet szó esett ilyesmiről — jegyzi meg Verancsics, aki előző levelében fenntartással ugyan, de elég részletesen ismertette az erről szóló híreket — sőt meg is hívta a szultánt fia lakodalmára; egy grúz fejedelem leányát vette feleségül.4 2 Az 1555. november 1-i jelentés e cáfolat cáfolatát tartalmazza: „Végül is a perzsának azok a hadmozdulatai, amelyekről már két levelünkben is beszámoltunk . . . nem bizonyultak hamis híreszteléseknek. Zalmanaz4 3 jelentős város Perzsiában, kiterjedt, termékeny vidékkel, — írja Verancsics ós hozzáteszi, hogy itt termelik ki a legfinomabb sót, búzája és egyéb terménye pedig oly bőséges, hogy rengeteg embert el tud látni élelemmel. E városban török helyőrség állomásozik, mely állandóan zaklatja az egész vidéket. A helyőrség katonái egészen Tebrisz városáig is elkalandoznak, sőt azt rendszeresen adóztatják is. Úgy látszik, a perzsa megkésetten döbbent rá, hogy rossz békét kötött,4 4 hiszen a béke nem tartalmaz utalást a város hovatartozására nézve. Verancsics szerint ezt a várost sem a török, sem a perzsa nem nélkülözheti. Ugyanis ha a török biztosítani akarja uralmát a grúzok, a bagdadi tartomány és Van vára felett, úgy feltétlenül birtokolnia kell ezt a várost; a perzsák pedig nem tűrhették, hogy saját területükbe ékelődjék be ez a török garnizon, — akárcsak az északmagyarországi Fülek vára, amelyben szintén török helyőrség ült, bár meg nem hódolt magyar terület vette körül. A perzsa háborúval fenyegetőzik arra az esetre, ha a török nem adja vissza a várost. Ezután azt is elmondja Verancsics, hogy Iszmael, a perzsa trón örököse csellel akarta visszafoglalni a várost, de a sah meghiúsította a terv végrehajtását.4 5 Verancsics 1566. évi követ jelentései — mint azt Szalay László megállapítja4 6 — nyomtalanul elvesztek vagy esetleg még lappanganak. Egy 1556. július 1-én Konstantinápolyban kelt jelentését megtaláltam, de szempontunkból ez kevéssé érdekes.4 7 40 E. Charrière: Négociations de la France dans le Levant ou correspondences mémoires et actes diplomatiques. Paris. 1850, 333 — 334. 1. — és G. Ribier : Lettres et mémoires d'estat des roys, princes, ambassadeurs etc. Paris. 1666, 556. 1. 41 Ezt természetesen a grúzok is szították, miként az még egy 1556. december 3-i drinápolyi bizalmas jelentésből kitűnik: „Venerno doi Signori Georgiani, quali dicono che il Persiano Ii molesta ogni giorno, et che ha in ordine molta gente, loro se dubitano che alla averta non venga sopra di loro, alliqualli Giorgiani anchora non, e, datta la risposta, quello sapero di cio avisano à Vestra Maesta" (E. Hurmuzaki : Documente privitoare la istoria Românilor. Bucuresti. 1888. II/l köt„ 353. 1. 42 Verancsics IV. köt., 102.1.' és Jorga: i. m. III. köt., 103. 104. és 128.1. 43 Feltehetően azonos Selmaz-zal, mely igen gyakran szerepel a török -perzsa háborúkban, Vö. Medzibrodszky E. : A XVI —XVII. századi török—perzsa háborúk kérdéséhez (Acta Historica, Tom. X, Szeged, 30. 1.) — és Micheli Giovanni követjelentése (Albèri: i. т., Ser. III., vol. II., 273. 1.). 14 A már említett 1555. máj. 29-i török—perzsa békekötésről van itt szó (Jorga : i. m. III. köt., 125. 1.). 45 Vö. Jorga: i. т., IV. köt., 127-128. 1. 46 Verancsics IV. köt., 176. 1. (lapalji jegyz.). 47 O. L., gr. Zichy-család zsélyi levéltára, fasc. 16. No. 17.
