Századok – 1973

Történeti irodalom - Eisfeld Gerhard: Die Entstehung der liberalen Parteien in Deutschland 1858–1870 (Ism. Zachar József) 1010/IV

1010 TÖRTÉNETI IRODALOM gerhard eisfeld: DIE ENTSTEHUNG DER LIBERALEN PARTEIEN IN DEUTSCHLAND 1858—1870. STUDIE ZU DEN ORGANISATIONEN UND PROGRAMMEN DER LIBERALEN UND DEMOKRATEN (Hannover, Verlag für Literatur und Zeitgeschehen. 1969. 240 1.) A NÉMETORSZÁGI LIBERÁLIS PÁRTOK KELETKEZÉSE 1858—1870. TANULMÁNY A LIBERÁLISOK ÉS DEMOKRATÁK SZERVEZETEIRŐL ÉS PROGRAMJAIRÓL A XIX. század második felének német belpolitikáját kutatók korábban nem vonták be kutatásaik körébe a politikai pártok alakulásának kérdését. Különösen áll ez a megállapítás a liberalizmus eszmeáramlatával kapcsolatban, liberális párttörténetet még nem írtak, hanem csak eszmetörténeti elemzések jelentek meg, illetve egy-egy résztanulmány igyekezett hozzájárulni a szintézis kialakulásához. Hézagpótló igénnyel jelent meg G. Eisfeld tanulmánya is, amely a liberális pártok alakulásának politikai folyamatát tűzte vizsgálat tárgyává. A szerző abból a megállapításból indul ki, hogy a gazdasági változások a polgárság politikai öntudatának kialakulását hozták magukkal. A bécsi kongresszus utáni új alkotmányok alapján meginduló parlamenti élet tette lehetővé a konzervatív kormányok liberális ellenzékének létrejöttét. Az 1832-es egyesülési törvény miatt a parlamenti politikusok és a választópolgárok kapcsolata azonban csak az 1860-as években jöhetett létre. A pártok keletkezését a porosz új éra létrejötte és a nemzeti mozgalom fellendülése hozta magával. Tanulmányában G. Eisfeld elsőként a Német Nemzetgazdászok Kongresszusának mozgalmát elemzi. Ismerteti a 40-es és 50-es évek gazdasági fejlődésében beálló változást, amelynek következtében megindult az átmenet a védővámoktól a szabad kereskedelem felé. A szabad kereskedelmet és iparszabadságot támogató hivatalnokok és polgárok egyesülési igényét V. Böhmert segítette megvalósulni, 1857-ben felhívást tett közzé a német közgazdászok kongresszusának összehívására. Ez élénk támogatásra talált, a frankfurti Jótékonysági Kongresszus pedig egyenesen közgazdasági egyesületek megalakítására szóló felhívást fogadott el. Szerkesztőbizottságuk a következő témák megtárgyalását ajánlotta az 1858-ban Gotha-ba összehívandó kongresszusnak: az ipartörvény reformja, a vámok kérdése, a szövetkezési jog, a játékbankok és a lottó helyzete. A liberálisok első össznómet jellegű fóruma kiállt a gazdasági szabadság mellett, veszélyesnek minősítette az állam minden beavatkozását a gazdasági életbe. Ennek megvalósítását az egységes, porosz vezetésű Kis-Németországban látta biztosítottnak. Céljaikat a politikai életre gyakorolt befolyásuk révén akarták megvalósítani, ezért megkezdődött az első össznémet szervezet kiépítése. A helyi szervezetek képviselői minden évben máshol üléseztek, hogy ezzel is kifejezzék az egyetemességet. A Német Szövetség 1859-es válsága idején olasz példa nyomán keletkezett a következő szervezet, amellyel a szerző foglalkozik, a Német Nemzeti Egyesület. Eisenachban találkoztak Szászország, Türingia és Frankföld vezető liberálisai, valamint a porosz F. H. Schulze-Delitzsch, hogy Németország egységének megteremtése céljából a jövendő politika számára közös alapot teremtsenek. Nyilatkozatuk szükségesnek tartotta új szövetségi alkotmány kidolgozását, a Bundestag helyett nemzetgyűlés és központi kormány létrehozását, addig is azonban Németország diplomáciai képviseletének Poroszország által történő átvételét. Ebben az időben jöttek össze Hannoverben is liberális politikusok, akik a francia katonai fölényre hivatkozva kívántak egységes alkotmányt, a katonai és