Századok – 1972
Krónika - A kereskedelem és a kereskedelmi utak Közép-Kelet-Európában a kései feudalizmus korában. A Lengyel-Magyar Történész Vegyesbizottság 1971. évi ülésszaka (Székely György) 797/III
KRÓNIKA 803 városok mellett nem csupán a középvárosokra kell figyelmünket fordítanunk, hanem a kisebbekre is. Ezt nemcsak a gazdasági, de a művelődési érintkezésekre is ki kell terjesztenünk, amelyek nem is függetlenek egymástól. Sok adattal illusztrálta az előadás, hogy a lengyel kisvárosok (Nowy Sq.cz, Tarnów, Biecz, Krosno) fontos szerepet játszottak Krakkó és Kassa árnyékában.10 A XV—XVII. század-részletezett demográfiai adatain mutatta be, hogy az észak és nyugat felé irányuló magyarországi forgalom fő központjai sem voltak különösebben nagy városok. Kisebb középvárosok voltak az Ammann-féle osztályozás szerint Pozsony, Kassa, Bártfa, Eperjes, Lőcse, Besztercebánya, Sopron, Selmecbánya, kisváros volt Körmöcbánya. De a maguk területén és környezetében (pl. Eperjes) betöltötték a város meghatározott gazdasági és művelődési funkcióit.11 Ezután Magyarország összekötő forgalmi kapocs szerepót boncolgatta az előadó a Habsburg-birodalom, Lengyelország és a török hatalom közt. Lengyel aprópénzek így Sopronig, Sátoraljaújhelyig, sőt Gyuláig lejutottak.1 2 A Tiszántúl régi révhelye, Tiszavarsány 1570 után pusztává lett, viszont Szolnok szandzsákszékhely mint fémszállítmányok átmenőhelye 1562-ben állandó jellegűvé vált cölöpliidat kapott. A török Dunántúl magyar kereskedelme eljutott Szolnokig.1 3 Részletesebben mutatta be Debrecen khász-város jóformán független életét, társadalmi erőit, somogyi, baranyai, tolnai borbehozatalát, az Alsólendváig terjedő marhakivitelét, a királyi Magyarországgal tartott gazdasági kapcsolatait.1 4 A törökvilág Magyarországának kereskedelmi forgalma gócpontjait és hordozóit tárgyalta ezután: magyar, bosnyák, albán, görög, török, katolikus raguzai, spanyol zsidó elemeket és gazdasági tevékenységüket. A délvidéki hajóskereskedők kiindulópontjai közül Ilok jelentőségét jelzi, hogy Hendrik Hondius 1630. évi ín a doua jumátate a seeolului al XV-lea (in: Cultura Moldoveneasca ín timpul lui Çtefan eel Mare. Szerk. M. Berza. Bucureçti, 1964) 49 — 51. 1.; C. A. Macartney : Eastern Europe (The Renaissance 1493-1520. Edited by G. R. Potter. Cambridge, 1957) 385. 1.; Fekete L.—Kàldy-Nagy Gy : i. m. 572, 576, 577. 1.; a boroszlói posztó előfordulására török vámnaplókban Fekete Lajos 1966. december 18-i levele is felhívta figyelmemet. 10 Iványi В.: Bártfa szabad királyi város levéltára 1319—1526. I. köt. (Bpest,, 1910) 1625, 1488, 1607, 1695, 1452. szám; T. Dobrowolski : Malarstwo 1 pol. XV. wieku (Polska Sztuka Cechowa. Wrszawa, 1957); T. Dobrowolski: Rzezba drewniana do polowy XIVdo polowy XV.w. (uo.); Sí. Kieniewicz : i. m. 160. Ír, A. Bajcar: Poland (Warsaw, 1964) 103, 108-110.1.; J. N. Hrdina: Geschichte der Wieliczkaer Saline (Wien, 1842) 32 33.1.; Iványi В.: Bártfa szabad királyi város levéltára 1319 — 1526. II. köt. (kézirat; Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Tanszékeinek Könyvtára) 4480, 5571. sz.; Codex diplomaticus Lusatiae superioris. IV. (Görlitz, 1911 — 1927) 73. 1.; Halász G. : Magyar középkor, II. köt. (Magyarságtudomány, 1943. március) 8. 1. 11 H. Wendt: Schlesien und der Orient (Breslau, 1916) 59. 1.; A. Gácsová: Spolocenská Struktúra mesta Preëova v 15. a v prvej polovici 16. stor. (Historicky öasopis XVIII. 3. 1970. Bratislava) 352, 353, 378. I.; В. Iványi: Das Deutschtum der Stadt Eperies im Mittelalter (Sonderdruck. Südostforschungen. Brünn, e. n.) 395. 1.; Iványi В. : Eperjes szab. kir. város iskolaügye a középkorban (Bpest., 1911) 3. 1.; Granasztói Gy.: i. m. 283-284, 314-315, 320. 1. 12 A külföldi pénzek elterjedése tekintetében ld. Huszár Lajos kutatásait; Lengyel királyok ezüstpénze (Népszava, 1970. VIII. 14.); Gyula, Erkel Ferenc Múzeum. 13 Fekete L. - Káldy-Nagy Gy.: i. m. 581, 590. 1.; Kaposvári Gy.: Szolnok városrendezésének történetéből (Jászkunság, 1966. december) 176. 1. 14 Révész I.: Debrecen lelki válsága 1561 —1571. (Századok, 1936) 43. 1.; ifj. Szalcály F. : Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526 —1566) (Tanulmányok Tolna megye történetéből II. köt. Szeík. Puskás A. Szekszárd, 1969) 41. 1.; Rúzsás L.: Városi fejlődés a Dunántúlon a XVI—XVII. században (klny. a Szigetvári Emlékkönyv 1566 —1966 c. kötetből. Bpest,, 1966) 6. 1.; Komoróczy Gy. : Debrecen története a felszabadulásig (Debrecen, 1955) 17, 29. 1.; Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Volt Debrecen városi diplomagyűjtemény 502. sz.; Molnár E. főszerk.: Magyarország története T. köt. (Bpest., 1967) 185! 1. (Várkonyi A. szerzői része).
