Századok – 1972
Tanulmányok - Lackó Miklós: Az Új Szellemi Front történetéhez 919/IV–V
936 LACKÓ MIKLÓSJ kétségtelenül a Gömbös-kormány — igen óvatos — reform-kultúrpolitikájának egyik bizonyítéka: a tanácsadói jogkörrel rendelkező testület létrehozásának fő célja az irodalmi és művészeti életre gyakorolt állami befolyás kiterjesztése volt; e törekvését nagyobb anyagi támogatással s neves művészek bevonásával ígérte elősegíteni.57 A Tanács tényleges megteremtésére azonban csak egy év múlva, 1935 február végén került sor. A kormányzat és az irodalmi élet kapcsolatának alakulása szempontjából 1933 végétől—1934 elejétől két, egymással érintkező vonalat kell követnünk: egyrészt Kozma Miklós, másrészt Zilahy Lajos szerepét kell figyelemmel kísérnünk. Kozma Miklós kapcsolatai 1,934 tavaszán épültek ki Németh Lászlóval és Illyés Gyulával. Mint ismeretes, Kozma hamarosan meghívta Némethet a rádió prózai lektorátusa vezetőjének, majd irodalmi tanácsadójának. A Kozma —Németh kapcsolat megteremtéséről s ennek alakulásáról maga Németh László számolt be több írásában is. Eszerint Kozma Németh László Sznobok és parasztok с., a Magyarország húsvéti számában megjelent cikkére58 figyelt föl. („Talán éppen látszólagos semlegessége" miatt? — írja Németh életrajzírója.5 9 Szerintünk inkább azért, mert Németh László az értelmiségi elit által kivívandó reform híve volt, elutasította nemcsak a paraszt-mitológia, hanem a paraszt-radikalizmus gondolatát is, s szembefordult a parasztság politikai szervezésének, általában a politikai mozgalomnak az eszméjével.60 ) A kapcsolatot Németh Imre és Kandó László — Illyés Gyula révén — közvetítette. Illyés és Németh rövidesen Kozma vacsorázó vendégei a Carltonpincében. „A két közvetítő: bennünket, írókat tálalt; a nagyúr és az irkászok meg örültek egymásnak, — nini, ezek közt is vannak egész emberszabású emberek. . . A Duna-parti éjszakában magukra maradva, a két író is kicserélte a véleményét. Katonatiszt, mondtam. A családban van egy kis irodalomtisztelet — a takarodót azonban a katona fújja. Nem tudom, habozott Illyés. Az uralkodó osztály valamit érez, rést nyit, teret enged" — írta visszaemlékezésében Németh László.6 1 57 Az Irodalmi és Művészeti Tanács kinevezett tagjainak névsora 1934 nyarán jelent meg. Elnök Ugrón Gábor, társelnökök Herczeg Ferenc, Hubay Jenő és Zala György. A tagok közt sok kiváló és haladó művész is szerepelt. Félő azonban — írta a Népszava —, hogy a komoly művészek kisebbségbe jutnak és elkedvetlenednek. Népszava, 1934. júl. 29. 58 Németh László: Sznobok és parasztok. Magyarország, 1934. márc. 29. — „Az egyik ilyen kiáltás (Sznobok és parasztok) Kozma Miklós fülébe is eljutott; meghívott, vezessem én a rádió felolvasás osztályát." (Tanú, 1935. II. Mi történt? 107.1.) 59 Vekerdi László: i. m. 111. 1. 60 Németh László már 1934 elején kritizálta Féja Géza „parasztmitológiáját". „Aki a Féja irodalmi kritikáit forgatja s hozzá magyar parasztcsaládból származik, az ő parasztjait bizony inkább a felhők országútján várja, mint a Hatvan vagy Kecskemét felé vezető úton" — írta „Nemzeti radikalizmus" c. írásában (Tanú, 1934. VII. sz.). — A „Sznobok és parasztok" e. cikkben Németh a magyar élettől „idegen", nyugatos „sznobok" kritikája után így folytatja: ,,A paraszt, ahogy a mai magyar »paraszt« gondolatban megjelenik, titokzatos szorzó, amely tunyaságunkba beszorozva nagyszájúságunk álomképeit adja eredményül. A magyar parasztságban szunnyadhat rendkívüli érték és tehetség; ezt az értéket munkával kell kibányászni s a tehetségnek éppúgy meg kell járni a tehetségek kapaszkodóját, mint a nemparasztnak s végül is nem a parasztság, hanem a képesség, készültség és munkabírás számít." — Németh cikke Móricz Zsigmondot is ellentmondásra késztette a paraszti őstehetségek kérdésében. 61 Németh Ijászló : Tanu-évek. I. h. Id. Vekerdi László : i. m. 113. 1. — Német László leírásából kiderül, hogy Illyés előbb ismerte meg Németh Imrét és Kandó Lászlót, s Németh Lászlót ő hozta össze a két közvetítővel.
