Századok – 1972
Tanulmányok - Lackó Miklós: Az Új Szellemi Front történetéhez 919/IV–V
AZ ŰJ SZELLEMI ER ONT TÖRTÉNETÉHEZ 937 A rádió-megbízást elvállalva, Németh szoros kapcsolatba került Kozmával, aki igyekezett elősegíteni az író rádióbeli munkáját, s támogatást nyújtott nagyszabású és igényes műsor-terveihez. Kapcsolatuk politikai értelemben főleg 1934 telén mélyült el, amikor az ún. Marseille-i ügy lezárulása után kibontakozott Gömbös reform-politikájának új szakasza, s amikor Kozmát — nyilván azt remélve, hogy a kiéleződött Bethlen—Gömbös párharcnak ő lesz a haszonélvezője, — „elkapta a kísérlet: a magyar szellem új áradó erőit fogni be sorsa és az országos politika vitorlájába".6 2 Ez az időszak már az Új Szellemi Front-kísérlet közvetlen előtörténetéhez tartozik. 1934 végéig fontosabb a másik vonal: Zilahy Lajos tevékenysége, s egyrészt a népi írókkal, másrészt Gömbössel szövődő kapcsolatainak alakulása. Zilahy elbeszéléséből tudjuk, hogy ő Gömböst már honvédelmi államtitkár korából ismerte. Kapcsolatuk később szorosabbá vált, s túllépte a pusztán alkalomszerű társasági találkozások kereteit: Zilahy Gömbösben komoly társadalmi reformert látott, 1932-es amerikai útja után többször volt vendég Gömbös tétényi házában, többek között Roosevelt „Looking Forward" с. könyvét fordította az angolul nem tudó miniszterelnöknek.63 1 9 3 3 őszén — Roosevelt könyvének hatására - az ország széles körű szociográfiai felmérésére tett javaslatot Gömbösnek: a munkálathoz az első mozgósítás is megtörtént, a folytatást azonban Gömbös - Horthy helytelenítő véleményére hivatkozva — leállította.6 4 Láttuk, hogy a színdarab-affér idején Gömbös, bár nem exponálta magát, a Zilahy ellen támadt hangulatkeltés elsimítására törekedett. 1933 végén — Miklós Andor halála után — Zilahy, mint az Est-lapok egyik nagy tekintélyű belső munkatársa, a Pesti Napló rendszeres cikkírója, bizonyos közvetítő szerepet is vállalt a lap-betiltásoktól félő sajtó-konszern és Gömbös között. Zilahy visszaemlékezésében elmondja, Miklós Andor özvegye, Gombaszögi Frida megkérte őt, hogy vigye fel a miniszterelnökhöz. Gömbös Gombaszögi kérése elől nem tért ki, de azt javasolta, hogy Zilahynál találkozzanak. A találkozó létre is jött, Gömbös — Zilahy elbeszélése szerint — „lovagiasan viselkedett. Egy megrémült asszonyt, egy nagy magyar művésznőt jött megnyugtatni." Sajnos a megbeszélés közelebbi tartalmáról Zilahy visszaemlékezésében nem nyilatkozik, „erről a történelmi délutánról a többit mondja el majd Gombaszögi" — írja.6 6 A találkozó ismeretében mindenesetre kevésbé meglepő, hogy az Estkonszern egyik — anyagi nehézségekkel küzdő — napilapjának, a Magyarországnak a profilja csakhamar lényegesen megváltozott. 1934. február 1-től Zilahy lett a lap főszerkesztője, s az újság körül új gárda toborzódott: a szerkesztőségbe került segédszerkesztőnek Kodolányi János, az olvasószerkesztő Szabó Lőrinc lett, s rendszeres cikkíróként szerződtették Bajcsy-Zsilinszky Endrét és Féja Gézát.66 62 Németh László: Kozma Miklós. Id. h. 63 Éjszakai beszélgetés Zilahy Lajossal. I. h. 248 — 249. 1. 64 Uo. 249—250. 1. — Zilahy 1933 őszi kísérletére utal Féja Géza is, „Kilenc éve működik a Szociográfiai Intézet" c. cikkében. Magyarország, 1934. szept. 22. 65 Éjszakai beszélgetés Zilahy Lajossal. I. h. 251. 1. 66 A Magyarország új szerkesztőségét Bajcsy-Zsilinszky Szabadság c. lapja 1934. márc. 11-i számában üdvözli. — Szabó Lőrinc Kardos Lászlóhoz írt leveleiben izgalommal számol be a Magyarország átszervezéséről. (Kardos László: Közel és távol. Bpest, 1966. 547, 549, 550—551. 1.)
