Századok – 1972
Közlemények - Fügedi Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon 69/I
KOLDULÓRENDEK ÉS VÁROSFEJLŐDÉS 81 a többi kolostor is nagyobbára a XIII. század utolsó negyedében jött létre és — néhány kivétellel — a városokban helyezkedett el.74 A karmelitáknak mindössze két kolostorát ismerjük: a budait és az eperjesit, közülük az eperjesit biztosan 1288 előtt, a budait 1372-ben alapították.7 6 A XV. század folyamán a husziták elől Csehországból menekülő karmeliták még egy bencés kolostort vettek át, amely Privigye mellett feküdt, ezt az esetet azonban nyilván rendkívülinek kell minősítenünk.76 A négy koldulórend elterjedésében nagy egyenlőtlenségeket tapasztalhatunk. 1350-ig jelenlegi ismereteink szerint a következő arányt állíthatjuk fel: dominikánusok 38 kolostor, ebből 38 városban, ferencesek 51 kolostor, ebből 33 városban, ágostonosok 15 kolostor, ebből 11 városban, karmeliták 1 kolostor, ebből 1 városban, összesen 105 kolostor, ebből 83 városban.7 7 Az arányok világosan mutatják a ferencesek nyomasztó fölényét, majdnem ugyanannyi rendházuk van mint a másik három rendnek együttvéve. Míg azonban a dominikánusok és karmeliták kizárólag, az ágostonosok pedig túlnyomórészt városokban telepedtek meg, addig a ferencesek már igen korán (az observans irányzatot megelőzően is) alapítottak új kolostorokat nemcsak mezővárosokban, hanem falvakban is.7 8 Ezzel tulajdonképpen a nemzetségi monostorok hagyományainak folytatóivá lettek, mert nem egy templomuk szolgált családi temetkezőhelyül még a mezővárosokban is, mint pl. a somogyi Segesden.79 A koldulórendi kolostorok számának és földrajzi elhelyezkedésének érdekes jellemzője bontakozik ki a monasztikus rendekkel való összehasonlítás során. A tatárjárásig eltelt kereken 250 év alatt fentebbi számításaink szerint 170 —180 monostort alapítottak. Az alapítók a király és az ország nagyjai voltak, akiknek jövedelme elsősorban az agrárlakosság termeléséből származott. A monasztikus apátságok és prépostságok alapítása a tatárjárás után sem szűnt meg. .Fentebb ezen a címen a rendelkezésre álló jegyzékből 4 bencés és 3 cisztercita apátságot, ill. 6 premontrei prépostságot vontunk le. Ha azonban a tatárjárás utáni kolostoralapításokat akarjuk figyelemmel kísérni, akkor ehhez a 13 monostorhoz hozzá kell tennünk a pálosoknak 1350-ig alapított 43 kolostorát,80 így azt 74 A városoktól távollevő rendházak egy része biztosan a vilhelmitáktól az 1260-as években átvett kolostor volt, így a komári és a sárosi (Fallenbüchl: i. m. 48. 1.). — Az ágostonos kolostorok első említése alapján fejlődésükről a következőket állapíthatjuk meg: Esztergom (1262 előtt), Komár és Körmend (vilhelmita átvétel), Sáros (1274, ugyancsak vilhelmita átvétel). Valószínűleg 1300 előtti alapításúak Fehérvár (1305), Pécs (1309), Gyulafehérvár (1300). — 1350 előtt: Bátmonostor, Sátoraljaújhely, Várad (1339), Harapkó (1334), Torda (1331), Désvár (1310). — 1400 előtt: Pápóc (1363), Szepes várai ja (1399). — 1450 előtt: Buda (1411), Boró (1427). — 1500 előtt: Ercsi (1482-ben történt átvétel), Bártfa (1466), Eger (1456), Lövő (1480). — Ha az első említés egyben az alapítás idejét is meghatározná, akkor azt kellene mondanunk, hogy 1300-ban biztosan 9, 1350-ben 13, 1400-ban 15, 1450-ben 17 kolostoruk volt. Ez a kép semmiesetre sem felehet meg a valóságnak. 75 Csánki I. 286, Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis II. 208. 1. '"'Lukcsics: i. m. I. köt. 906. sz. 77 A ferencesek városon kívüli kolostorai: Bánmonostor, Eng, Gorbonak, Igló, Jut, Léka, Nekcse, Óbuda, Segesd, Szávaszentdemeter, Szemenye, Tadva, Csejte, Kapronca, Lippa, Szécsény, Trencsén. 78 Falusi kolostorok: Eng, Jut, Szemenye. 79 Karácsonyi: i. m. I. köt. 245. 1. 80 Ld. fentebb 40. sz. jegyzetet. 6 Századok 1972/1
