Századok – 1972
Közlemények - Fügedi Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon 69/I
KOLDULÓRENDEK ÉS VÁROSFEJLŐDÉS 79 kat. A gazdasági fellendüléssel és a politikai sikerekkel együtt alakult ki a mezőváros önkormányzata. A megyéspüspök szép templomot építtetett Szt. András tiszteletére, és jövedelmét — amely nem lehetett kicsi — saját asztala számára foglalta le.6 8 A plébánián azonban 1326 előtt dominikánusok jelentek meg, „elfoglalták" a templomot, átkeresztelték Szűz Mária tiszteletére, lelkipásztori teendőket végeztek, mígnem 1326-ban pápai parancsra ki nem űzték őket.5 9 Az eseményről egyedül a kiűzést elrendelő pápai bulla maradt fenn, s ebből a helyzetet elég nehezen lehet megítélni annál is inkább, mert 1322-ben a földesúr Debrecenben ferences kolostort alapított.60 A ferences kolostor alapítása arra mutat, hogy a földesúr maga is szükségesnek tartotta koldulórend jelenlétét Debrecenben, de nem volt hajlandó domonkos kolostort alapítani; eltűrte azok kiűzését. Az oklevélből az sem lehet vitás, hogy a dominikánusok önszántukból jöttek Debrecenbe, sőt saját kezdeményezésre indították meg lelkipásztori tevékenységüket, a püspök engedélyét nem kérték ki. Így válik világossá a bennünket legközelebbről érdeklő jelenség: a dominikánusok arra törekedtek, hogy a városiasodás útjára lépő telepen megvessék lábukat. Az új kolostorok helye is határozott dominikánus törekvésre mutat. Új kolostort alapítottak Szegeden (1318), Brassóban (1323), Garán (1323) és Temesvárott.6 1 Ezt a névsort látva az a benyomásunk, hogy a rend Magyarországon is6 2 a fontos gazdasági és politikai központokban igyekezett megjelenni, hogy Magyarországon is a fejlődés pontos ismeretében jelölte az új házak helyét a fellendülő telepeken. Ha kolostorainak száma nem nőtt olyan ütemben, ahogyan ezt a magyar városfejlődés megkívánta volna, akkor ez nem a dominikánusokon múlt. Az sajnos aligha hihető, hogy a királyi udvarral való kapcsolat megszakadása volt a rend további terjeszkedésének egyetlen akadálya. Egyéb, ennél súlyosabb okoknak is kellett lenniök, amiket nem ismerünk. Az első dominikánusok után nyolc évvel, 1229-ben német földről megérkeztek az első ferencesek is, hogy kilenc év alatt önálló redtartománnyá fejlődjenek. Terjedésük eleinte lassú ütemű volt, úgy látszik főképpen ott tudtak gyökeret verni, ahol a latininak nevezett telepesek laktak. E}gyik első provinciálisuk is francia származású volt.63 Az út teljesen csak a dominikánusok bukása után nyílt meg előttük. 1265-ben — mint mondottuk — a királynak már ferences gyóntatója volt, IV. Béla uralmának végére helyzetük teljesen megszilárdult. Jól mutatja ezt az a tény, hogy a királyt — immár másfél évszázados hagyományt megtörve — nem Fehérvárott, hanem az esztergomi ferenceseknél temették el saját kívánságára.6 4 A király temetését a barátoknak a hatalmas esztergomi érsekkel szemben kellett kiharcolniok, ez önmagában véve is bizonyítja helyzetük szilárdságát. A domonkosok korábbi szerepét nemcsak a királyi udvarban vették át. ők léptek helyükre a kun térítésben is,6 5 később ők lettek az eretnekeket üldöző inquisitio letéteményesei.6 6 Fejlődésük igen gyors volt, kolostoraik száma az 1300. évi 41-ről 1500-ig 115-re 58 Oyörfjy : I. köt. 611. 1. 59 Theiner A.: Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia. I. köt. 507. 1. „quod fratres ordinis predicatorum commorantes in villa de Broten . . . propriis commodis inhiantes, cum evidenti eiusdem episcopi et ecclesie sue iactura, ipsius etiam episcopi licentia non petita, parochialem ecclesiam dicte ville . . . fulti potentia seculari temetitate propria occuparunt et detinent occupatam, dictique sancti (Andree) mutató vocabulo, ipsi parochiali ecclesie vocabulum beate Marie virginis tribuerunt ac usurparunt et exercent omnia iura parochialia . . ." 60 Karácsonyi: i. m. I. köt. 156. 1. 61 Pfeiffer: A Domonkos rend ... 67. 1. 62 Le Gojf: Annales 25/1970. 932. 1. 63 Karácsonyi: i. m. I. köt. 16—17. 1. 64 Uo. I. köt. 22. 1. 66 Uo. I. köt. 25. 1. 66 Uo. I. köt. 305—306. 1.
