Századok – 1972
Közlemények - Fügedi Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon 69/I
76 ' FÜGEDI ERIK birtokos nemeseit (Hangonyi, Cibak) vagy főpapjait. A XIII. és XIV. században alapított kolostorok esetében feltűnő egyrészt a magyar szentek, másrészt azok közül is és a többi szentek közül is a lovagszentek erős kultusza. Az 1400-ig alapított 78 kolostor közül ma 60 védszentjét ismerjük, s ezekből Szűz Máriától mint a legnépszerűbb védőszenttől eltekintve (14 kolostor), hat kolostor Szt. László király, három Szt. Mihály arkangyal tiszteletére volt szentelve.41 Feltűnő ezzel szemben, hogy egyetlen Szt. István király tiszteletére épült pálos templommal sem találkozunk. Az alapítók és védszentek már önmagukban is arra mutatnak, hogy egy a királyi udvar és az arisztokrata családok által favorizált renddel van dolgunk, amelynek templomai elsősorban a régi nemzetségekből kivált vagy újonnan felemelkedő családok temetkezőhelyéül szolgáltak. Benyomásunkat a kolostorok földrajzi elhelyezkedése is megerősíti. A rend kezdetben a Mecsekben és a Pilisben élő remetéket egyesítette, a későbbi kolostorok helyéül is a forgalomtól ós így a városoktól távoleső erdőket és szigeteket választották ki. A XIII—XIV. században keletkezett rendházakból sajnos tizenhármat nem tudunk azonosítani.42 A fennmaradó 66 kolostornak több mint a fele, pontosan 35 a Dunántúlon, 23 pedig az ország északi részein (Heves megyétől Máramarosig) helyezkedett el. A Tiszántúlra mindössze hét, Erdélyre pedig csak három kolostor jutott. A kolostorok egy része kétségtelenül a városok közelében feküdt, de minden esetben a városon kívül, lehetőleg erdőben vagy szigeten. A legjellemzőbb példa a Buda melletti Szt. Lőrinc kolostor, amelyet 1300- 1304 között alapított a rendfőnök a Budától 5—6 km-re fekvő erdőben.4 3 A budaihoz hasonlóan helyezkedtek el a pálosok Várad mellett,4 4 vagy a Bereg melletti Remetén.4 5 Az elhelyezkedés ellenére is fontos kapcsolat alakult ki a pálosok és a polgárság között, mert a kolostorok legtöbbször búcsújáróhelyek voltak. A budaiak Szt. Lőrincre, a pozsonyiak Máriavölgyre jártak. De a városok ki-41 Szt. László tiszteletére: Kékes, Szentága, Kisbát, Kövesd, Hernád, Szerdahely és talán Pápa is. Szt. Mihály tiszteletére: Huszt, Tare és Miliálykő. 42 Ezek: Pilup, Hidegkút, Elek, Cserő, Tur, Beleg, Tarpa, Róna, Nyárád, Haraba, Góttal. 43 Záhonyi : i. h. 586—587. 1. 44 Györfjy: I. köt. 688. 1. 46 Györjjy: I. köt. 532. 1. 1. ábra. A pálos rend elterjedése Nagyarorezágon 1250—1450
