Századok – 1972

Krónika - A Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottság tudományos ülése (Benczédi László) 814/III

832 KRÓNIKA A disszertáció az 1918-as forradalom történetének első összefoglaló marxista monográfiája, s mint ilyen, kiemelkedő értékű, úttörő jellegű alkotás. Művét a jelölt igen széles forrásanyagra, kritikusan feldolgozott irodalomra alapozza. Behatóan elemzi, s új megállapításokkal világítja meg a polgári demokratikus forradalom jellegét, a forradalom és a kormány társadalmi bázisát, ennek változásait, a Károlyi-párt összetételét és tevékenységét. A politikai-történeti kérdéseket az osztálykérdésekkel szoros összefüggésben tárgyalja. A kettős hatalom sokat vitatott problémájában új szempontok alapján tudományosan megalapozott álláspontot fejt ki. Új tényanyagot tár fel, és számos ismert tényt helyez új megvilágításba. Kiemelkedő ezek közül a tanácsok szerepének, jellegének sokoldalú ismertetése; történeti realitással mutatja be a Tanácsköztársaságért harcoló erők küzdelmét. A forradalom vezető alakjairól a korábbi torzításokat korrigáló, a politikai és emberi jellemzőket egyaránt bemutató portrét fest. Egészében a disszertáció helyesen jelöli ki a forradalom és Károlyi Mihály, valamint más kiemelkedő személyiségek helyét a magyar történelemben, a progresszió történetében. A vita során több javaslat hangzott el a kutatások folytatása igényével; igy például a nemzetközi összefüggések, a szomszédos országokkal való viszony, a történeti előzmények vonatkozásában. Felmerült továbbá bizonyos részletkérdések pontosításának szükségessége. Hajdú Tibor a felmerült és egyes vonatkozásokban a disszertáció keretein túlmenő kérdésekre nagy biztonsággal, újabb kutatási eredményeire utalva, színvonalas és meggyőző választ adott. A Bírálóbizottság egyhangúan javasolta Hajdú Tibor részére a történelemtudományok doktora fokozat odaítélését. A Tudományos Minősítő Bizottság 1971. február 24-i ülésén Hajdú Tibor részére a történelemtudományok doktora fokozatot megítélte. * Nagy József, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola (Eger) főigazgató helyettese és tanszókvezető docense 1971. február 22-én védte meg ,,A szocializmus építése Heves megyében (1945—1969)" c. kandidátusi disszertációját. A kiküldött bírálóbizottság elnöke Balogh Sándor, a történelemtudományok kandidátusa volt; a disszertáció opponensei: Simon Péter, a történelemtudományok kandidátusa, Szakács Kálmán, a történelemtudományok kandidátusa. A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: A szocializmus építése Heves megyében (1945—1969) az első olyan helytörténeti munka, amely felszabadulás utáni történelmünknek már nemcsak egy bizonyos részletét írja le, nem is csupán egyik szakaszát, hanem egy egész megye életét a háborús pusztulás utáni eszmélésből úgyszólván napjainkig. A politikai küzdelem, az államgépezet, a gazdasági élet, a kulturális fejlődés irányításának nagyobb fokú centralizáltsága, az egyes vidékek zártságának majdnem teljes feloldása, a társadalmi viszonyok nagyobb fokú nivellálódása miatt a helyi történet sokat veszít sajátosságaiból, ami a helytörténetírókat arra csábítja, hogy a helyi eseményeket és fejlődést az országos politika egyszeri! függelékeként mutassák be. Nagy Józsefnek sikerült elkerülni ezt a veszélyt. Választ kapunk arra, hogy miként hatott az országos politika a megyére, de arra is, hogy a külső hatások csak a helyi feltételek megérlelődésónek arányában vezettek a szándékolt eredményekhez. Nagy József disszertációja gazdag anyagfeltárásával, a konkrét kérdések marxista szemléletű vizsgálatával gazdagítja a népi demokratikus korszak történeti irodalmát.