Századok – 1972

Krónika - A Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottság tudományos ülése (Benczédi László) 814/III

KRÓNIKA 833 Ugyanakkor a bizottság megállapította, hogy Nagy József disszertációjának szerkezeti aránytalanságai vannak, címe nem teljesen fedi a tartalmat, a munka IV. fejezete (az 1956 utáni rész) vázlatos, ami részben a forrásanyag természetével is összefügg. A disszertáció vitatható következtetéseket tartalmaz: a szektás hibák okairól, az ellenforradalom kezdeti szakaszának értékeléséről, a gazdaságpolitika negatív társadalmi, politikai kihatásáról. A bírálóbizottság egyhangúan javasolta Nagy József részére a történelemtudományok kandidátusa fokozat megítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1971. április 2-i ülésén Nagy József részére a történelemtudományok kandidátusa fokozatot megítélte. * B. Lőrincz Zsuzsa, az Országos Levéltár osztályvezető-helyettese, 1971. március 24-én védte meg „A Vatikán európai politikájának egyes kérdései, különös tekintettel a magyarországi kapcsolatokra, a vatikáni magyar követjelentések nyomán (1918 — 1944)" c. kandidátusi disszertációját. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Balogh Sándor, a történelemtudományok kandidátusa volt; a disszertáció opponensei Ádám Magda, a történelemtudományok kandidátusa, Kis Aladár, a történelemtudományok kandidátusa. A bírálóbizottság megállapítása szerint Lőrincz Zsuzsa bonyolult témát választott disszertációja tárgyául, amikor a Vatikán két világháború közötti európai politikájának bemutatását tűzte ki célul. Feladatát döntően egy levéltári fond kimerítő feldolgozásával és közzétételével oldotta meg. A disszertáció sok eddig feltáratlan területen gazdagítja történelmi ismereteinket . Elsősorban ,, A Vatikán és Magyarország" c. fejezet emelkedik ki egészében véve helyes koncepciójával, jó kifejtésével, új eredményeivel. A többi között újat nyújt az egyházi funkcionáriusok kicserélésének ismertetésében, az egyházmegyei átszervezések birtokjogi vonatkozásainak bemutatásában, a Vatikánnak és a magyar katolikus egyháznak a magyar kormányok faji megkülönböztető politikájával való szembehelyezkedésónek tárgyalásában. A jelölt túlzott feladatra vállalkozott a Vatikán európai politikája főbb kérdéseinek feldolgozásával, s ezt csak részben tudta megoldani. A disszertáció azonban e részében is tartalmaz új megállapításokat, pl. a Vatikán és a fasiszta mozgalmak, illetve fasiszta államok kapcsolatairól, a Vatikán második világháború alatti szerepéről. Az értekezés azzal, hogy témáját lényegében a vatikáni magyar követi jelentések alapján dolgozza fel, bizonyos vonatkozásban egyoldalúságot is mutat: a feldolgozás gyakran a követi jelentésekhez, nem pedig a téma igényeihez alkalmazkodik. Az értekezés tartalmi hiányossága továbbá, hogy a szerző elhanyagolta a Vatikán és a katolikus politikai mozgalom viszonyának bemutatását. A bírálóbizottság egyhangúan javasolta B. Lőrincz Zsuzsa részére a történelemtudományok kandidátusa fokozat odaítélését. A Történettudományi Szakbizottság 1971. április 2-i ülésén B. Lőrincz Zsuzsa részére a történelemtudományok kandidátusa fokozatot megítélte. * V. Windisch Éva, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főmunkatársa 1971. március 30-án védte meg „Kovachich Márton György, a forráskutató" c. kandidátusi disszertációját. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Ember Győző akadémikus volt; a disszertáció opponensei H. Balázs Éva, a történelemtudományok kandidátusa és Tarnai Andor, az irodalomtudományok kandidátusa.