Századok – 1972
Krónika - A Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottság tudományos ülése (Benczédi László) 814/III
814 KRÓNIKA gótikus, renaissance elemei a helység folyamatos fejlődósét érzékeltetik. Koszuty a XVII. századra jellemző nemesi udvarház négy kis saroktornyával érdemes a figyelemre. Majd Kómik akadémiai kutatóállomása és kastélymúzeuma következett, ahol ezúttal érdekes kiállítást rendeztek a könyvtár ősnyomtatványaiból. Ez felölelte a régi lengyel történetírás számos alkotását (Dlugosz, a veronai Gwagnina, Stryjkowski, Paprocki és mások művei), egyben a lengyel nyomdák, könyvkiadók (J. Szeliga, M. Wierzbiçta, J. Osterberger, M. Garwolczyk stb.) XVI — XVII. századi fejlődésót érzékeltette. Ugyanennek a kornak lengyel, porosz forgalmi pénzeit a XVII.-korai XIX. század értékes ezüstpoharaiba illesztve láthattuk. Utunk végül Rogálin rokokó-klasszicista kastélyába vezetett, a XVIII. századvégi épületben megtekintettük a képtárat. A kastély parkjának dombja alatt a Warta elhagyott medrét, ill. vékony holt ágát láthattuk, amely a maitól 20 km-re fekszik. Mindezeken a helyeken részben K. Slaski professzor, részben helyi régészek, könyvtárosok, muzeológusok biztosították a tudományos vezetést és adtak meg minden szükséges felvilágosítást.31 A Nagylengyel Nemzeti Park egy részletével is megismerkedett a vegyesbizottság. A vegyesbizottság tagjai 1971. május 21-én Poznanból repülőgépen utaztak vissza Varsóba, ahol még különféle tudományos összejöveteleket szerveztek a magyar delegáció tagjai részére a varsói egyetem, a Lengyel Tudományos Akadémia Anyagi Kultúra Intézete, a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete munkatársaival, köztük Aleksander Gieysztor professzorral. Ennek során hallhattunk arról a tervről, hogy az óvárosi főtér közepén elterült középkori városháza alapjait még próbálják megásatni. A királyi palota restaurálás előtti ásatási terepét a friss leletek hírével méltatták: egy kutatóárokban középkori torony alapjának sarka került elő, idáig fut a városfal meglevő részétől meghúzható vonal; a palota alatt XIV. századi részeket leltek meg a hercegi palotából. A varsói repülőtéren a vegyesbizottság lengyel elnöke és titkára búcsúztatta a sikeres, kiemelkedően baráti légkörben lefolyt ülésszakon résztvett magyar delegációt. A tudományos ülés újabb bizonyítéka a lengyel—magyar összehasonlító kutatások hasznos voltának, a kutatási eredmények közös megvitatása eredményességének. Székely György A MAGYAR—CSEHSZLOVÁK TÖRTÉNÉSZ VEGYESBIZOTTSÁG TUDOMÁNYOS ÜLÉSE A magyar—csehszlovák történész vegyesbizottság 1971. május 4 — 7-én Pozsonyban tartotta 9. ülését. A tanácskozás programja két részből, egy nyilvános tudományos ülésből és egy szervezeti, illetve együttműködési kérdéseket tárgyaló, szűkebb körű bizottsági ülésből állt. E helyen a tudományos ülés előadásait ismertetjük, amelyek tematikája időrendben a magyar és a szlovák nemzet, valamint a nemzeti ideológia feudális kori előzményeit foglalta magába. A kérdéskör általános szemléleti és módszertani kereteit Szűcs Jenő „»Nemzetiség« és »nemzeti tudat« a középkorban (Szempontok a fogalmak koordinálásához)" című bevezető előadása vázolta fel. Bevezetőben jelezte, milyen eltérő válaszokat ad a történetírás arra a kérdésre, milyen értelemben — milyen tágan, vagy milyen szűken — jogosult a „nemzet" terminust és a „nemzeti" minősítést alkalmazni a történelemben. Az egyik 31 Ezúton is köszönjük J. Lomicki igazgató (O. Lednicki), K. Zientarski kanonok (Gniezno), Mikolajczyk igazgató (Gniezno), S. Weymann könyvtáros (Kórnik) buzgó segítségét.
