Századok – 1972

Krónika - A kereskedelem és a kereskedelmi utak Közép-Kelet-Európában a kései feudalizmus korában. A Lengyel-Magyar Történész Vegyesbizottság 1971. évi ülésszaka (Székely György) 797/III

KRÓNIKA 813 a városigazgatási és gazdasági jelentőségű épületek állanak. Legtöbbet az egykori mérlegház (XIII — XVI. század) hitelesen helyreállított oromzatos épületében szemlélődtünk.2

6 Szorosan kapcsolódott az ülésszak központi témájához az a kirándulás is, amelyre 1971. május 20-án vitték az ülésszak résztvevőit. A szakmai úton Nagylengyelország fontos koraközépkori útvonalát jártuk be, amelynek későbbi eltolódásait is érzékeltették. Az első állomás az Ostrów Lednicki régészeti emlékegyüttese volt. A Lednicki-tó 7,5 hektár területű szigete a X. században fejedelmi székhely, 1000-ben a lengyel uralkodó ós III. Ottó császár találkozási helye volt. Palatium ós preromán rotonda álltak itt. A sziget egyben útállomás volt Poznan és Gniezno között, fahídon érintkezve a szárazfölddel. A kőépületeket magas földfalak övezték. Tárgyi leletei X — XII. századiak. Ez is jelzi a sziget településének korát, ami után az egykori főközlekedési út jelentőségét vesztette. Az egykori út végén a gnieznoi katedrális tornyai látszanak Ostrów Lednicki földfala tetejéről, a róvhely vonalában.27

Gnieznoban a magyar és lengyel történészek csoportja hosszasan időzött el a székesegyház (X —XIV. század), az egyházi levéltár és könyvtár, a régészeti múzeum értékeinél, valamint a Szent Sir-lovagok gótikus Szt. János-templomában. A vizekkel körülvett VIII — XII. századi Gniezno leletei az avar szíj tartozékok tekintetében különösen felkelthetik érdeklődésünket. Forgalmi távolságainak hatósugarát baltikumi borostyánkövek és Salamon apró érméje mutatják. Szűkebb gazdasági környezetét a gnieznoi egyházmegyét körülhatároló pápai bulla 1136-ból szemlélteti: ezüstbányász parasztok, hódvadászok, parasztok, szlávnevű vendégek, püspöki szántóvető típusai bukkannak fel a helyek és személyek gazdag felsorolásában. Az Adalbert-kultusz ' központjaként, a politikusként befolyásos Oleánieki Zbigniew érsekprímás sírjával, a lengyel rendiség jogigényeiben neves szerephez jutó Laski János érsek renaissance ízlésének kifejezésre juttatásával a lengyel egyház politikai és művelődési helyét is megjelöli a középkori székesegyház. Méginkább erre vall a főegyházmegyei könyvtár incunabulumainak tömege, a levéltárban őrzött koraközépkori aranybetűs evangeliáriumok, János Albert renaissance díszítésű graduáléja.28 Következő úticélunk Gie.cz koraközépkori fejedelmi központja és régészeti múzeuma volt. A helységen a koraközépkori kereskedelmi út átment. A X —XT. századi, nagyjából köralakú földvár befejezetlen kiépítésű négytermes kastélyt, preromán templomot övezett. Mint kisebb katonai központot írja le Anonymus Gallus, mint az 1030-as évek végének cseh hadjáratában szereplő helyet Kosmas krónikája. Egy sisaklelet is őrzi a hadi szerep emlékét. A pusztulást még kiheverte, XII. századi román apszisú temploma jelzi. Szerepel temploma és várnagya a XIII. századi krónikairodalom említéseiben. De hanyatlását megpecsételte, hogy a XIII—XIV. századi út már elkerülte Gieezet.29 A kirándulás átvitt Srodán, amelynek neve — piacos hely jellegzetes elnevezése — 30 a középkori gazdag forgalmú út egyik pontját jelzi. Egytornyú templomának román, 26

A város X —XIII. századi történetére és régészeti anyagára W. Hensel: Najdawniejsze stolice Polski (Warszawa, 1960) 125 —194.1.; ÍV. Hensel : La naissance de la Pologne (Wroclaw-Warszawa-Kraków, 1966) 82, 161, 163, 166. 1. 27

T. Wojciechowski: Szkice historyczne XI wieku (Warszawa, 1970) 6. és 7. kép; W. Hensel: Najdawniejsze stolice Polski 209. 1.; W. Hensel: La naissance de la Pologne 84, 176. 1. 28

W. Hensel: Najdawniejsze stolice Polski 9 — 61. 1.; W. Hensel: La naissance de la Pologne 80 — 81, 174—175. 1.; P. Maluékiewicz—St. Mlodzikowski: Gniezno i okolice (Poznan, 1969). 29

B. Kostrzewski : Giecz — pomnik historii kultury panstwa polskiego (Poznan, 1961); T. Wojciechowski: i. m. 41. kép; W. Hensel: La naissance de la Pologne 89, 155, 176. 1. 30

Vö. A. Gieysztor: Le origini delle cittá nella Polonia medievale (klny. az Armando Sapori-emlékkönyvből. Milano —Varese) 143—144. 1. 17 Századok 1972/3