Századok – 1972

Krónika - A kereskedelem és a kereskedelmi utak Közép-Kelet-Európában a kései feudalizmus korában. A Lengyel-Magyar Történész Vegyesbizottság 1971. évi ülésszaka (Székely György) 797/III

812 KRÓNIKA tandó kereskedelem gondolatával. Ilyen tendenciák szívósan éltek. Vay Ádám 1711-ben danckai emigrációjában készített nagy gazdasági tervezetet Magyarország kereskedelmének élénkítésére. Az elnöklő Székely György köszönetet mondott Szokolay Katalinnak az előadás felolvasásáért. Várkonyi Ágnes előadását mint olyant méltatta, amely a XVII—XVIII. századi Magyarország gazdasági, kereskedelmi életében a realitások ós elméletek viszonyának analízisét adta. Ezek rendi és népi mozgalmak politikai és katonai küzdelmeinek voltak tárgyai, a császári monopóliumokkal szemben, néhányszor a lengyel—magyar kereskedelemmel való összefüggésben. A szerző kiemelkedő képviselője a magyar történetírásnak, aki a Rákócziak korával foglalkozik. A XVII—XVIII. század politikai, katonai és pénzügyi személyiségeit illető mély ismeretekkel rendelkezik. Ezért is sajnálatos, hogy nem volt lehetősége a vitában való részvételre. 1971. május 19-én Stefan Kieniewicz elnökletével került sor a vegyesbizottság munkaülésére, amelyen értékelték a lezajlott tudományos ülést, áttekintették az egymást érintő publikációkat és ismertetéseket, kölcsönös előadóutakat. Majd meghatározták az esedékes 1972. évi budapesti (A lengyel—magyar együttműködés az Osztrák-Magyar Monarchián belül a dualizmus időszakában) és 1973. évi toruni ülésszak (A renaissance kultúrája ós tudománya) programját. Bizottsági ebéden Kieniewicz professzor méltatta a vegyesbizottság tízéves működését és alapító tagjait. Délután a „Nagylengyel könyvészet a XVI—XX. században, tipográfia és grafika" kiállítást tekintette meg a magyar delegáció a Raczynski Könyvtárban. A kiállítás nagyszámú XVI. századi könyv bemutatásával egyszerre érzékeltette a kor politikai, egyházi, művelődési kérdéseit ós poznani nyomdai, kiadói tevékenységét. így a Melchior Neringk, a Joannes Wolrab kiadásokban megjelent munkákat emelhetjük ki. A XIX. századi lengyel történetírás megélénkülése is hozzákapcsolódik történeti publikációk, dokumentumok, Kopernikus-jubileumi művek közzétételéhez Nagy-Lengyelország városaiban.24 Bepillantást nyertek a magyar történészek a Raczynski Könyvtár speciális gyűjteményébe, ahol XIII—XV. századi latin kéziratos könyveket, Zsigmond Ágost király eredeti latin leveleit láthatták egyebek mellett.2

5 Később Kazimierz Slaski professzor városnéző útra vitte a magyar delegátusokat. Főleg egyházi épületeket tekintettek meg. A legrégibb városmag a Dómsziget. A székesegyház egyes építési fázisai jól nyomon követhetők a többszintes régészeti feltárás ill. műemléki helyreállítás nyomán. A 9G0-as évek alkotásából maradtak fenn Mieszko fejedelem sírja, a keresztelőmedence. A XI. századi újjáépítésből kibontva maradtak meg a román pillérlábazatok. Most gótikus XIV. századi formában láthattuk a háromhajós épületet. Ebben már szerves történeti fejlődésben kaptak helyet a XIV—XVII. század síremlékei. A renaissance korból a magyarországi vörösmárvány alkalmazására is utal általuk a székesegyház. A székesegyház közelében álló egykori udvari kápolnát, későbbi püspöki mellékkápolnát 1440-es formájában restaurálták. Mellette későgótikus épület áll: 1518-ban a zsoltárónekes papok számára lakásul emelték. Az érintett építészeti korszakok hozták létre más poznani egyházak architektúráját is: a Jeruzsálemi Szt. János templom (XII—XVI. század) és a Szt. Adalbert templom (XIII—XVII. század) voltak megtekinthetők. Mindez azonban az idők során a poznani topográfia széleire esett — központban 24

E. Kaminska — A. Golçbniak : Ksiqzka wielkopolska od XVI do XX wieku. Typografia i grafika (Poznan, 1971). 25

Vö. Miejska Bibliotéka Publiczna im. Edwarda Raczynskiego w Poznaniu 1829-1959. Informátor (Poznan, 1959).