Századok – 1972
Krónika - A kereskedelem és a kereskedelmi utak Közép-Kelet-Európában a kései feudalizmus korában. A Lengyel-Magyar Történész Vegyesbizottság 1971. évi ülésszaka (Székely György) 797/III
KRÓNIKA 811 méretű kutatómunkához2 0 kapcsolta témáját, tágabb társadalmi és politikai összefüggésekbe helyezve a gazdaságtörténeti jelenségeket. Az előadás célja felhívni a figyelmet a XVII. századi politikai mozgalmak és a kereskedelem között mutatkozó olyan összefüggésekre, amelyek túlmutatnak Magyarország határain, Közép-Keleteurópa szélesebb terei felé. A XVII. századi Magyarországon nincs közbiztonság, hiányosak a nyugodt termelőmunka, az építés feltételei. Mégis a kereskedelmi utak áthelyeződése során kialakult átmeneti konjunktúra szempontjából Magyar- és Erdélyország szinte a szerencse gyermeke lehet, rendkívül gazdag természeti kincseivel,21 a növekvő élelmiszerkeresletnek optimálisan megfelelő mezőgazdasági struktúrájával. A külföldi tőkét a zilált politikai viszonyok sem riasztják vissza. A kereskedelem a XVII. századi Magyarország egyik dinamikus tényezője. A kereskedelem egybekapcsolja a török, Habsburg és erdélyi területeket. A XVII. század második felére alakult ki az Erdélyen átvezető új kereskedelmi út, amely a Dunától délre eső területeket Lengyelországgal kapcsolja össze.22 Bár a XVII. századra már lefékeződött, majd megtört a mezővárosi paraszti áruértékesítő tevékenység nagy lendülete, még a század második felében is jelentős csoportok kereskedéssel tartották fenn magukat. Tömegükből kiemelkedő markáns vonású egyéniség Esze Tamás sókereskedő jobbágy, a kuruc szervezkedés feje. Jól felismerhetők a vállalkozó feudális urak arculatán a kereskedelemmel foglalkozók vonásai. Megjelennek az első gyakorlati kereskedelmi szakkönyvek. A kor politikai irodalmában egyik vezérmotívum az a kórdós, kik értékesítik az ország javait, kinek jut a kereskedelem haszna. A befulladásokkal küzdő forgalom ugyanakkor a csempészet földalatti területeire menekül. Az előadás ezután azokat a módokat elemezte, ahogyan a kereskedésben a nemesi elem uralomra kerül. Kevés esetben fektette a nemes a kezén felhalmozódó kereskedelmi tőkét ipari vállalkozásokba, a kereskedelem haszna többnyire birtokügyletekben, olykor az államnak nyújtott kölcsönökben realizálódott. Az állam viszont monopóliumokkal vagy adók, vámok formájában esapolta meg a forgalmat. Ennek körében elemezte Bethlen Gábor, a Habsburg császárok, majd II. Rákóczi Ferenc aktív kereskedelempolitikáját. Ez a Lengyelországba irányuló borszállítás, a lengyel sóexport kérdéseit is érinti. A császári monopóliumokat igen széles társadalmi ellenállás és szabotázs kísérte. A XVII. század második felében egyre nagyobb méretű csempészmozgalom egyebek mellett Lengyelország felé is bonyolította le a kereskedelmi forgalom egy részét. A csempószmozgalom a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket érintette. A kuruc szabadságharcot előkészítő politikai földalatti szervezkedés sok esetben ráépült a csempészszervezetre.23 Az így lebonyolódó kereskedelem azonban gyakorlatilag elveszett a nemzeti jövedelem számára. Az ország önálló kereskedelempolitikáját hirdető gondolat együtt jelenik meg a nemesség megadóztatásának elvével és a szomszéd országokkal konföderáció keretei között lebonyolí-20 D. Richet: Növekedés és megtorpanások Franciaországban a XV—XVIII. században (Világtörténet, 16); P. Jeannin : Les comptes du Sund comme source pour la construction d'indices généraux de l'activité économique en Europe (XVe —XVIIIe siècle) (Revue Historique, 1964); Pach Zs. P.: A nemzetközi kereskedelmi útvonalak XV—XVII. századi áthelyeződósének kérdéséhez; Zs. P. Pach: The Role of East-Central Europe in International Trade (16th and 17th Centuries) (Etudes Historiques, 1970) 217 — 264. 1.; A. R. Várkonyi: Historical Personality, Crisis and Progress in 17th Century Hungary (Etudes Historiques, 1970) 265 — 270. 1. 21 Takács S. : Két világkereskedelmi cikkünk a XVII. században. A magyar réz a világpiacokon. (Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1903); Paulinyi O.: A középkori magyar réztermelés gazdasági jelentősége (Károlyi Árpád Emlékkönyv. Bpest.); J. Vlahovië: Slovenská med v 16 — 17. storocí (Bratislava, 1964); P. Horváth: Príspevok к obchodnym stykom Slovenská so Sliezskom a Moravou (Historické studie, 1966). 22 L. Demény : Comertul de tranzit spre Polonie prin Tara Româneasca si Transilvania (ultimul stert al secolului al XVII-lea (Studii Revista de Istorie, 1969). 23 R. Várkonyi A. : Az ismeretlen Vak Bottyán (Történelmi Szemle, 1963).
