Századok – 1972

Történeti irodalom - Garleanu; S. I.: Haiducie şi haiduci (Ism. Nagy Imre) 721/III

721 TÖRTÉNETI IRODALOM ukrán filozófusa, Szkovoroda a tokaji orosz borvásárló bizottság lelkészeként töltött hosszabb időt Magyarországon, munkásságán érződik az itt megismert kuruc költészet hatása. I. Ja. Falkovszkij, később a Kijevi Akadémia tanára, középiskolai tanulmányait végezte a pozsonyi evangélikus líceumban, majd a pesti piarista gimnáziumban, naplója érdekes részleteket közöl erről, rövid földrajzi leírást is állított össze Magyarországról. A. Szamborszkij a századfordulón járt itt, mint Alekszandra Pavlovnának, József nádor feleségének lelkésze, Tessedikkel voltak kapcsolatai, hiszen maga is alapított mezőgazdasági iskolát Carszkoje Szelóban. „Két Puskin-etűd" címen egyrészt azt mutatja be a szerző, milyen adatokat gyűjtött Puskin a Rákóczi-szabadságharc után Oroszországban élő volt kuruc katonákra és tisztekre vonatkozólag, amikor I. Péter koráról tervezett nagy munkájához állította össze az anyagot, itt utalt arra, hogy az orosz szolgálatban álló németek ellenségesen viselkedtek a magyarokkal szemben. A másik részben Puskin kapcsolatait ismerteti a magyar Tom Sámuellel, aki Puskin odesszai száműzetése idején osztrák konzul volt a városban. Egy másik tanulmány Herzen és Teleki Sándor kapcsolatait mutatja be, részben még 1848 előtt, amikor Teleki elkísérte Lisztet oroszországi hangversenykörútjára, főképp azonban az emigrációban. Gondosan összegyűjtött adalékokkal tárja fel, hogyan jutottak el 1858-tól kezdve Petőfi egyes versei az orosz olvasóközönséghez, jellemzi az egyes fordítókat, akik mind a haladás táborához tartoztak. Részletesen ismerteti Sternberg János Lehoczky Tivadar 1864-ben Sárospatakon kiadott ukrán népdalgyűjteményét, amely a kárpátaljai ukrán népköltészetet mutatja be a magyar olvasóknak, Arany János is jónak tartotta. Igen érdekes adalék Ivan Franko magyar tárgyú i műve, egy tanulmány a magyar nemzeti ősmondáról, amelyben a nagy ukrán író elsősorban Anonymus alapján Álmosról, mint a népét az új hazába vezérlő fejedelemről írt költeményt, a tanulmányon belül Sternberg néhány részletet is közöl ebből a versből. Egy további tanulmány Tolsztoj magyarországi kapcsolatait mutatja be, ezek főképp Tolsztoj szlovák titkárai révén alakultak, Tolsztojt nagyon érdekelte a magyarországi nazarénus mozgalom, de egyébként több ízben kijelentette, hogy Magyarországról nem tud semmit. A magyarországi nazarénusok apostolával, Schmitt Jenő Henrikkel levelezésben is állt. Magyarországi hírére jellemző, hogy egy állását vesztett budapesti munkás Tolsztojtól kért anyagi segítséget, hogy kivándorolhasson. Az utolsó tanulmány Asbóth Oszkárnak, a budapesti egyetem első szlavista professzorának orosz kapcsolatait tárgyalja, elsősorban 1882-es oroszországi útjáról készült, orosz nyelvű naplója alapján, amelyet Sternberg a családi hagyatékban talált meg. Éppen ez az utolsó mozzanat mutatja, milyen szorgos gonddal kutatja fel a szerző a kapcsolatok legkisebb részadatait is. Csak örülhetünk annak, hogy a nálunk újabban kissé elhanyagolt kapcsolat-kutatásnak a Szovjetunióban ilyen lelkes szakértője tevékenykedik. További kutatásainak eredményeit is nagy érdeklődéssel várjuk. NIEDERHAUSER EMIL S. I. GÂRLEANU: HAI DUCIÉ SI HAIDUCI (Bucuresti, Editura enciclopedicä romána. 1969. 110 1.) HAJDÜSKODÁS ÉS HAJDÚK S. I. Gârleanu régi adósságot törlesztett, amikor a román fejedelemségek területén élő hajdúk, szegénylegények életéről népszerű könyvet írt. Hiányt pótol, mert ahogyan a szerző is kifejti a mű előszavában, hasonló jellegű tudományos munka a hajdúk történetéről Romániában még nem jelent meg.