Századok – 1972
Közlemények - T. Erdélyi Ilona: A radikális-republikánus eszmék egyik első hazai népszerűsítője: Kalmár István 667/III
674 T. ERDÉLYI ILONA átszállítása, amennyiben ezt még a »Hangok a múltból« című 1851-ben Hamburgban kinyomott emlékkönyv sem tellyesité, melly egyszersmind forrásomul is használtatott. „A magyarok istene legyen velünk !" — így fejezte be 1851. aug. 20-án Petőfi verseinek másolását Kalmár István. Az 1845-ös Kossuth beszéd másolatával hasonló lehetett a célja. Itt is az olvasókra tekinthetett, amikor Kossuthnak a megyei önkormányzati rendszer teljes felszámolása — a gúnyosan „Kreishauptmannsystemnek" nevezett új rend — elleni kirohanását örökítette meg. Kossuth beszéde a konzervatívok által sugallmazott adminisztrátori rendszer életbeléptetése ellen irányult. S miért lett volna más célja a „Der Geächtete" leírásával ? Érdeklődését ismertük, személyét nem. Barátja, Nagy Iván sem árult el róla többet.1 7 Azt ismételte meg, amit amúgy is tudtunk: gyarmati ügyvéd, könyvadományozó és másoló. Egy újdonsággal mégis szolgált: az apa, a nemes jászberényi család tagja származott át a felvidéki megyékbe. A nógrádi járás Bánk községének volt ágostai evangélikus lelkésze. A fiú Bánkon tanulhatta meg a szlovák nyelvet. Életkorát Nagy Iván nem említette. Annyi egyik másolatából ismeretes volt, hogy 1825-ben lett ügyvéd, a húszas évek elején a Felvidéken volt patvarista, tehát a század elején születhetett. Arra vonatkozóan azonban még mindig nem nyertünk eligazítást: hogyan juthatott hozzá a folyóirathoz és hogy milyen körrel volt érintkezésben, kiknek közvetíthette eszméit. S egyáltalán: milyen helyet foglalt el esetleges baráti köre vagy ő a magyar szellemi életben ? Hosszú hónapok meddő keresgélése, érdeklődése után a véletlen jött segítségünkre. Erdélyi János levelezését forgatva feltűnt egy Kalmár név, két ízben is: mindkét alkalommal keresztnév nélkül ós mind a kétszer ugyanabban a társaságban.1 8 Kalmár volt annak a levélnek vivője, amelyet Szontagh Pál küldött 1839 júniusában Pozsonyból Erdélyi Jánosnak, illetőleg mindennapos asztaltársa volt ugyancsak Pozsonyban Vahott Imrének, Vachott Sándornak, Stuller Ferencnek, a vágszerdalielyi Vidliczkay Józsefnek ós Hrobony Sámuelnek. A gyarmati ügyvéd és az Erdélyi-levelezésben keresztnév nélkül emlegetett Kalmár azonosságának feltételezését az asztaltársaság összetételén túl még egy motivum indokolja: Vachott Sándor — ez időben Erdélyi bizalmas barátja — 1838 áprilisában Balassagyarmaton Huszár alispán mellett volt joggyakornok, tehát a városi ügyvédet legalábbis ismernie kellett. A körhöz Tóth Lőrinc tartozott még, valamint, ha nem is volt tagja az asztaltársaságnak, közéjük sorolhatjuk: Pap Endrét, Szalay Lászlót, Beöthy Zsigmondot, Pulszky Ferencet, Stuller házigazdáját. Mindnyájan a korábban soroltak barátjai voltak.19 Az említettek a magyar irodalom, ill. a politikai élet ismert alakjai: Kalmár ós Hrobony kivételével. Hrobony liptói evangélikus papfiú volt, aki teológiai tanulmányait Hallóban, majd Prágában végezte. A negyvenes években szlovákul és magyarul verselt, több ízben megfordult Vachotték ós Erdélyi társaságában. Vachott Sándor jellemzése szerint „diplomaticus csavargó", aki „útjába ejthet minden utat". Irodalmi működésénél ismertebb az a tevékenysége, amelyet mint a szlovák nemzeti mozgalom aktív tagja fejtett ki. Ugyancsak tudunk Hodïa Mihállyal való kapcsolatáról. Talán épp Hrobony lehetett az, aki a „Der Geächtete"-t Magyarországra 17 Naqy Iván: Magyarország családai VI. köt. Pest, 1860. 42. 1, 18 Erdélyi János levelezése, I —II. köt. Bpast. 1960 — 1982. Akadémiai Kiadó. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: T. Erdélvi Ilona. Az említett hely: I. 60, 81 és Hrobonyról: i. m. 60, 172.1. 19 Az asztaltársaság tagjai: Tóth Lőrinc, Kalmár, Vahott, Hrobony (Levelezés I. 60.), de hozzájuk csatlakoztak, mint arról Szontagh tudôâit: Pap Endre, Szalay, Pulszky, Stuller, Beöthy Zsigmond, valamint Vidliczkay, a későbbi évek ismsrt ellenzéki politikusa, nagy obstrukciós szónok, ós természetesen ő maga (uo. 81.). Szemere Bertalanról: I. 82.