Századok – 1972
Közlemények - T. Erdélyi Ilona: A radikális-republikánus eszmék egyik első hazai népszerűsítője: Kalmár István 667/III
A RADIKÁLIS-REPUBLIKÁNUS KALMÁR ISTVÁN 673 Első kézirata latin nyelvű: „Jus Publicum Hungáriáé", a hazai latinitás jegyében készült, még nevét és a kísérő szövegeket is latinul írta. Ugyanerre utal Vergilius „Aeneis"-e Szalkay Antal-féle fordításának másolata, valamint a „Diarium Conventus Regni Hungáriáé in Campis ad Szécsény. Anno 1705 a Ia Sept. usque 3 am Octobris celebrati . . . transumptum per Stephanus Kalmár". Németnyelvű másolatai: „Ruinen oder Betrachtung über die Revolutionen der Reichen von Volney", a „Nationen und Ihre Rechte" és a „Der Geächtete".14 Szlovák nyelvű írása nem maradt fenn, de azt, hogy szlovákul jól tudott, egy birtokában levő „Szlovák versek, amelyeket a szórakozás kedvelője mulattatására különböző alkalmakkor írt össze Benitzky Antal Balassagyarmaton" c. szlovák nyelvű kötet igazolja, amelyhez megjegyzéseket fűzött s amelynek egyik szatírájában róla is van szó.18 Az 1840-es évekből már magyar másolatot találunk, így Nógrád megye híres tréfacsinálójának, Bene Károlynak írásait, valamint „Kossuth Lajosnak Pest vármegyének 1845ik esztendő Mart. 10é n tartott közgyűlésében mondott beszédét" — és végül — egy versgyűjteményt, amelyet Erdélyi Jánosnak a népdalok gyűjtésére kiadott felszólítására küldött be a Kisfaludy Társasághoz. 1851-ből való egyetlen magyar szépirodalmi másolata: „Petőfy Sándor versei".1 6 Kalmár személye egyre érdekesebb lett: egy poliglott polihisztor, aki balassagyarmati házában ügyvédi gyakorlata mellett az emberek és nemzetek jogait érintő munkákat tanulmányozott. Mert ebbe a körbe tartozott a Rákóczi-szabadságharc idejéből való másolata éppúgy, mint a radikális németnyelvű folyóiraté vagy a magyar költő-forradalmár verseié is. Mert Kalmár „nemzetünk költérének" vagy másutt ,,e ragyogó nevű költérünk -nek" csak azokat a verseit szedegette össze és másolta le, amelyek „tartalmoknál fogva, már az 1847-ben ki nyomott nagy versgyűjteményből is, a sajtó korlátozása miatt hijánzanak". „Azon idő óta nagyobb részben szabad szellemben írt költeményei — folytatja tovább — ezután sem — ha csak a szabad sajtó életbe nem léptetik — remélhetnek kinyomtatást; hogy tehát ezen részint eddig ki nem nyomott, hanem csak kéziratban lappangott versei, részint a forradalom idejében, vagy azután külföldön írt, emlékkönyvekben kinyomott versei a veszendőségből megőriztessenek, jónak véltem azokat, mennyire összegyüjthetém e könyvbe kéziratilag öszvegyüjteni." Petőfi verseinek másolatával az irodalomnak, az utókornak kívánt szolgálni, mint később kifejti: „Vegye az olvasó e gyűjteményt is, irodalmunk eránt ápolt kegyeletem zálogául, mellyek egyszersmind, a Nemzet keblében halhatatlan nevű költórünk, Petőfy Sándor emlékének is áldozni akartam; czélom lévén ekkép a sajtót nem remélhető költeményeknek is az utódokra 14 A „Jus": Jogtudomány Ált. 8r 1. sz.; a „Diarium": Történelem Napló 8r 8; a „Nationen": Jogt. Pol. 4Г 6. sz.; a „Ruinen": Egyh. ós Bölcs. 4r 78. sz.; A Volneykötetet Kalmár 1827-ben másolta — legalábbis akkor fejezte be —, nyolc évvel később, mint ahogy Kossuth Lajos fordította. Kossuth Volney-fordítását Kolosy József cseleji földbirtokosnak említi 1829-es levelében, mellékelve néhány „árkust" az elkészült fejezetekből. Kalmár is a Georg Foster-féle németnyelvű fordítást használta, mint Kossuth. (Kolosyéknál volt nevelő 1833-ban Erdélyi János.) (Kossuth Összes Művei, VI. köt. Ifjúkori Iratok. . . Kiadta Barta István. Bpest. 1966. 199. 1.) A Kossuth-fordításra Szabad György hívta fel figyelmemet, neki tartozom köszönettel. 15 A „Szlovák versek": „Werssé Slovenskó pro Zabawenj Milownykù Kratochwyl Kewsseligakym Prjlezitostim zepsané. Skrze Antonjna Benitzky w Balassa Darmatách Rokű 1839. 219. 1." Kalmár magyarnyelvű bejegyzése szerint ez a kötet nem a jelzett időben, hanem 1820-ban vagy 21-ben készült. Jelzete: RV írod. 8r 206/183. 16 „Bene Károly művei" M. írod. Régi és újabb írók, 8r 24. sz. I.; „Kossuth Lajosnak. . . beszéde": Jogt. Pol. 8Г 1. sz.; Petőfi versei: M. írod. Régi és újabb írók 8r 18. sz. A gyűjtemény, amelyet Kalmár 1845-ben az Erdélyi János-féle felhívásra küldött be, általában mind vagy ismert költők verseit (így pl. Faluditól, Amadétól), vagy dalokat tartalmaz. Egyetlen egy, az Erdélyi-féle értelmezésnek többé-kevésbé megfelelő népdal található csak benne. Jelzete: írod. 8r 206/183.
