Századok – 1972
Közlemények - Péter Katalin: Zrínyi Miklós terve II. Rákóczi György magyar királyságáról 653/III
664 PÉTER KATALIN' biztosítani az érdekelt hatalmak, hanem a baltikumi szupremáciáért folyó harcban az ország felosztásáért, az északi kereskedelemben kiemelkedően fontos baltikumi területeiért folyt a küzdelem.3 4 Ebből világosan következik, hogy egyik fél sem nyugodhatott volna bele II. Rákóczi György lengyelországi királyságába. Az európai hatalmak közül egyedül Cromwell Angliája támogatta állítólag — ez ugyan nem jelentett katonai segítséget — a Rákócziak lengyelországi uralmát.35 Az egész Európával való szembefordulást Rákóczi nem vállalhatta, igényeit tökéletesen kielégítették Svédország ígéretei, amelyek szerint a Varsónál húzódó területekig juttat neki részt győzelem esetén. A baltikumi vidékek elfoglalásában az erdélyi fejedelem nem lehetett érdekelt. A másik ok, ami miatt Rákóczi Svédország mellé állt, az volt, hogy legjobb tudomása szerint Európa legerősebb katonai hatalmával, a harmincéves háború legádázabb osztrákellenes hatalmával szövetkezett. Ezen túlmenően, Rákócziék — annakidején még Zsigmond — úgy ítélték meg a helyzetet, hogy Svédország lengyel háborúja csak az első lépés, ós utána az északi háborúban szövetséges protestáns hatalmak nagy Habsburgellenes támadása következik. II. Rákóczi György a rendelkezésére álló információk alapján a leghelyesebb utat választotta, amikor egy átfogó európai koncepciónak megfelelően nem Lengyelország trónjáért indult harcba, hanem olyan érdekközösségbe akarta Erdély sorsát és saját további terveit belekapcsolni, amelynek támadó éle végsősoron Ausztria ellen irányult.3 6 Rákóczinak ez a koncepciója folytatása elődei, elsősorban apja politikájának. Bethlen és I. Rákóczi György is úgy igyekezett fejedelmi hatalma növelésére, hogy azzal a töröktől független bázist alakítson ki magának. A porta felfogása szerint mint az ő hűbéresei, a szultán hatalmát terjesztik, amikor magyarországi területeket hódítanak, a fejedelmek ezzel szemben megtagadták, hogy a török főség elismerésének gesztusaként a nikolsburgi vármegyék után török adót fizessenek.3 7 A két fél szempontjainak az összeütközése vezetett a híres esethez, amikor a porta I. Rákóczi Györgyöt Brno alól visszarendelte és békekötésre kényszerítette: nem állt érdekében, hogy alattvalója olyan erőre tegyen szert, amit adott esetben ellene fordíthat. I. Rákóczi György ennek az esetnek a tanulsága alapján igyekezett olyan koncepciót kidolgozni, amelynek a megvalósulása a török igények felmerülésének eleve gátat szab. Az öreg fejedelmet mindenki úgy tartja számon, mint tudatos dinasztiaalapítót. Minden tőle telhetőt megtett, hogy családja erdélyi uralmát biztosítsa: még életében fejedelemmé választtatta Györgyöt, és a választáshoz a porta jóváhagyását is megszerezte. A családi birtokok elosztásánál mégis látszólag önmaga szándéka ellen cselekedett. Rendkívül tudatosan folytatott birtokpolitikával gyűjtötte össze családi uradalmait, erdélyi hatalmának végig ez, az egész Kelet-Magyarországot behálózó birtokkomplexum volt az alapja.3 8 Fejedelmi utódját mégis megfosztotta ezektől, és az erdélyi uralom szempont-34 IAsk Jill : The Struggle for Supremacy in the Baltic: 1600—1725. Minerva Press. 1968. 36 Szilágyi Sándor: Egykorú levelek II. Rákóczi György lengyel hadjáratáról. Rajzok. . . II. köt. 29. 1. 36 Nem feladatunk, hogy itt véleményt mondjunk Rákóczi lengyelországi vállalkozásáról, véleményünket ugyan már a leírtak is kifejezik. Ehhez még annyit: Rákóczi már évekkel a hadiesemények megindítása előtt tapogatózott a portánál, 1656 őszén főkövetség is ment ebben az ügyben. Ennek a tárgyalásai szerint bírta a vállalkozáshoz a porta hallgatólagos jóváhagyását. Szilágyi Sándor: Erdély és az északkeleti háború. II. köt. Bpest. 1891. 31. 1. 37 Nagy László : A XVII. századi Habsburg-ellenes függetlenségi harcok értékeléséhez. Hadtörténeti Közlemények, 1963. 2. 232. 1. 38 Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631 —1648). Bpest. 1954.
