Századok – 1972

Közlemények - Péter Katalin: Zrínyi Miklós terve II. Rákóczi György magyar királyságáról 653/III

658 PÉTER KATALIN' valamennyi tartalmazza a nádorválasztás szükségességét. Egyedül Lippay vetette fel a választás elhalasztásának a lehetőségét, de ő is szükségesnek tartotta ehhez a rendek beleegyezését. Az érsek helyzete azonban a többiekéhez képest különös, mivel ő volt Pálffy halála óta a helytartó, és a palatinus megválasztása ennek véget vetett volna. Zrínyinek a nádorság megnyerésére irányuló szándéka közismert, erről saját kijelentései beszélnek a legvilágosabban, emellett az érsek helytartóságát a személynek szóló fokozott, a másokónál erősebb ellenszenvvel nézhette. Nevetséges lenne tehát arra még csak gondolni is, hogy éppen б lett volna Lippay további helytartóságának a szószólója, és az ő érdekében beszélte volna rá a rendek képviselőit a nádorválasztás elhalasztására. Zrínyi tettének egyetlen magyarázata lehet: vagy a jelölőlista tartalma szivárgott ki, vagy az országgyűlés hangulatából helyzete reménytelenségére következtetett. A halasztással kapcsolatos szándékairól azonban csak találgatásokra vagyunk utalva. Feltehetőleg az érsek további helytartóságát ítélte a kisebb rossznak ahhoz képest, ha viszonylag fiatalabb embert élethossziglan palatínussá tesznek, ami az ő nádorságát gyakorlatilag lehetetlenné tette volna. Talán időt akart nyerni egyik vagy másik fél, az udvar, vagy a rendek megnyerésére, hogy a következő alkalommal nagyobb reményekkel indulhasson. Egy dolog azonban világos Zrínyinek a követekkel folytatott megbeszélése alapján: ő nem egyáltalán a nádorválasztásért harcolt, hanem a saját nádorságáért. Még azon az áron is el akarta kerülni másvalakinek a megválasztását, hogy a rendek legnagyobb sérelmével — hiszen a törvény szerint már rég be kellett volna tölteni Pálffy megüresedett méltóságát — legnagyobb ellensége helytartóságát fenntartsa. Sőt, a pillanatnyi népszerűtlenséget is kockáztatta. Mert aligha ébreszthetett nagy rokonszenvet a rendek képviselőiben, amikor a halasztásra rá akarta beszélni őket. Ez egyébként nem is sikerült neki. Azért foglalkoztunk ilyen hosszan ós látszólag felesleges részletességgel Zrínyinek a nádorság megszerzésére irányuló elszánt igyekezetével, mert csak elkeseredett győzni akarásának ismeretében fogadható el feltevésünk gondolatmenetünk elején említett leveléről. Eszerint — feltevésünk szerint — Zrínyi ezt a többször említett levelét a Habsburgház kihalására és Rákóczi magyarországi lehetőségeire történő célzással utolsó gesztusnak szánta a számára sorsdöntő országgyűlés megnyitása előtt. Megcsillantja a fejedelem előtt a terveit, figyelmébe idézi a saját közvetítésével megközelíthető lehetőségeket, hogy ezzel megszerezhesse a fejedelem támogatását legközvetlenebb célja eléréséhez. A kor bonyolult politizálásában egy ilyen manőver a legmindennapibb dolgok közé tartozott. A fentiek szerint legalábbis kétséges az, hogy Zrínyi Miklós valóban III. Ferdinánd utódainak halálához kötötte volna a nemzeti királyság feltámasztásának lehetőségét. Ahogyan ez nem látszik valószínűnek, úgy nem látjuk bizonyítottnak azt sem, hogy a rendi politika játékszabályai szerint, az országgyűlésen szabadon megválasztott királyként kívánta volna az erdélyi fejedelmet az ország trónjára emelni. Zrínyi politikai elképzeléseit az irodalom azért hozta kapcsolatba a szabad királyválasztással, mert állítólag igen heves harcot folytatott az 1655-ös országgyűlésen a Habsburg-ház uralmának örökössé tétele ellen. Ennek az országgyűlésnek az eseményei igen nagy szerepet kaptak Zrínyi politikai elképzeléseinek az ábrázolásánál. Ezeket a eseményeket azonban Széchy, akihez ebben az esetben is vissza szoktak nyúlni, logikus feltevésekből és nem konkrét adatokból hámozza ki. Ezek szerint Zrínyi Miklós ós Szunyogh Gáspár irányításával egy nemzeti párt állt volna szemben a Lippay érsek ós Szelepcsényi kancellár irányítása alatt álló udvari párttal. A tények azonban ennél sokkal bonyol ultabbak.2

3 23

Az országgyűlés eseményeit különböző naplók alapján rekonstruáltuk, mivel egyik sem tekinthető teljesnek, az adatokat mozaikszerűen kellett összeraknunk, nem hivatkozunk minden alkalommal a forrásokra. A felhasznált naplók a következő kézirattári és levéltári állagokban találhatók meg: OSzK Kézirattár Fol. Hung. 1045;