Századok – 1972

Közlemények - Péter Katalin: Zrínyi Miklós terve II. Rákóczi György magyar királyságáról 653/III

ZRÍNYI TERVE II. RÁKÓCZI GYÖRGY KIRÁLYSÁGÁRÓL 657 ezek András úr halálával „sírba szálltak".1

6

II. Rákóczi György ígéretei, főleg, ha ilyen fontos dolgokban hangzottak el, aligha merültek volna feledésbe egy főember halála miatt, akármilyen nagy szerepet játszott is Klobusiczky a Rákócziak politikájában. Ügy tűnik, a fejedelem nem is avatta be magyarországi politikai terveinek részleteibe Zrínyi Miklóst. Az országgyűlés előtt biztosan nem tudhatott semmit pontosan, mert Klobusiczky még indulásakor sem kapott utasítást rá, hogy Pozsonyban a fejedelem terveit felfedje Zrínyi előtt. Már javában együtt volt ugyanis az országgyűlés, amikor Klobusiczky ismételten sürgeti Rákóczit, hadd tárgyalja meg Zrínyivel a fejedelemnek „in recuperatione libertatis publicae" levő szándékait, „mert nagyságod híre nélkül nem cselekedhetem"1

7

. Nem tudjuk, a fejedelem megadta-e a beleegyezését Klobusiczkynak. Zrínyi nádorságával kapcsolatban — atekintetben, hogy utasította-e valóban Rákóczi és Lórántffy Zsuzsánna a követeket Zrínyi támogatására — más meggondolás is felmerül. Közismert tény, hogy Zrínyi igen jó kapcsolatban volt a fejedelemékkel, de szívélyes viszonyban állt velük a királyságbeli arisztokrácia nagyrésze is. Ezek között igen nagy szerepe volt Nádasdy Ferencnek, aki ugyancsak számított az 1655-ös országgyűlésen a nádori méltóság elnyerésére. Az eddigi megállapítások szerint Nádasdy gondolkodásában ez után az országgyűlés után következett be „pálfordulás", és ettől kezdve szerepel ő is az elégedetlen arisztokraták között.1

8

Ezzel szemben Mednyánszky Jónás jelentése szerint már 1651-ben csatlakozott Pálffy pártjához, annyira felháborította őt az érseknek egy levele, amelyben azt tanácsolja az uralkodónak, hogy a magyarországi dolgokban ne törődjék a magyar urak véleményével.1

9

Ettől kezdve Nádasdy is a Rákócziak számontartott embere a magyarországi ügyekben, bár kapcsolataikról ebben az időben igen keveset tudunk. Igazán szorossá akkor vált ez a viszony, amikor II. Rákóczi György tragikusan végződött lengyelországi hadjárata után Erdély megsegítésének ügyét a bécsi udvarban Nádasdy vette kezébe, és mindent megtett, szinte kérkedve Rákóczi barátságával, az udvar támogatásának a megnyeréséért.2

0

Ennek, az 1657 után kibontakozó igen szoros kapcsolatnak feltehetően voltak előzményei, nem biztos tehát, hogy a Rákócziak követei feltótlenül Zrínyi mellett agitáltak volna, ha ennek a lehetősége az országgyűlésen felmerül. Zrínyi maga a jelek szerint egyáltalán nem volt biztos megválasztásában. A jelölőlista nyilvánosságra kerülése előtti napon mindenesetre magához kérette a rendek képviselőit — nem tudjuk, személy szerint kik lehettek azok —, mert le akarta őket beszélni a nádorválasztásról.2

1 Zrínyinek ez a gesztusa legalábbis meglepő. A rendek legfontosabb kívánsága az országgyűlésen a nádori szék betöltése volt. Ebből a szempontból a vezető magyarországi arisztokrácia álláspontja egységesnek látszik. Az országgyűlés előtt ugyanis az udvar több móltóságtól javaslatot kért az uralkodói propozíeió tartalmára,2

2

és ezek közül 16

Több levelében is említést tesz erről, így Mednyánszky Jónásnak 1656. nov. 6-án és Zrínyinek is, 1657. jan. 18-án. Fabó András: Vitnyédy István levelei. Magyar Történelmi Tár, XV. köt. 34. és 38. 1. 17

Klobusiczky András a fejedelemnek 1655. ápr. 7. T. T., 1891. 173. 1. 18

A tévedés forrása: Szilágyi Sándor : II. Rákóczi György összeköttetése Nádasdy Ferenccel. Rajzok és Tanulmányok II. Bpest. 1875. 19

Mednyánszky Jónás levele Rákóczi Zsigmondnak 1651. aug. 20. T. T., 1891. 218. 1. 20

Szilágyi Sándor : i. m. 21

Ismeretlen, feltehetőleg protestáns követ naplója szerint. O. L. Archívum Regni N 114. 19. köt. 22

A javaslattételre felkért urak: Oroszi György, Illésházy György, Tarnóczy Mátyás, Forgách Ádám (az ő válasza nincs az iratok között), Erdődy Imre, Petretich zágrábi püspök ós Lippay György. OL. Kancelláriai Ívtár A. 37. Acta Diaetae Anni 1655.