Századok – 1972
Közlemények - Péter Katalin: Zrínyi Miklós terve II. Rákóczi György magyar királyságáról 653/III
654 PÉTER KATALIN' A Habsburgok öröklési rendje eltérő volt a két ágban.4 A spanyoloknál fiúutódok után az uralkodó lánygyermekei is örököltek, így 1655-ben — bár férfiutódok valóban nem voltak — két közvetlen trónvárományos élt, Lipót pedig, az osztrák trónörökös, anyja révén, a harmadik volt a spanyol királyság utódlási rendjében. Az osztrák ágban II. Ferdinánd végrendelete szabályozta az öröklődést. Eszerint az elsőszülöttség és a majorátus kombinációjával az uralkodó fiúgyermekei, illetve fiútestvérei és azok fiúutódai örökölnek. Ez azt jelentette, hogy 1655-ben a 47 éves Ferdinánd mellett az osztrák trónnak öt várományosa élt. Az elsőszámú, a trónörökös Lipót 15 éves, a testvére, Károly József, akiről nem szoktunk hallani, mert 15 éves korában meghalt, 1655-ben 5 éves volt. Utánuk III. Ferdinánd testvére következett, a 41 éves Lipót Vilmos passzaui püspök. Majd II. Ferdinánd végrendelete szerint a tiroli ágból származó két fiúunokája, a 27 éves Károly Ferdinánd és a 25 éves Ferenc Zsigmond. Zrínyi levelében csak a trón közvetlen örököseiről ír. Már az ő haláluk kivárása is távoli és bizonytalan jövőbe utalja a magyarországi terveket, még irreálisabbnak tűnnek azonban ezek az elképzelések, ha meggondoljuk, hogy tudnia kellett a másik három trónutódról is. Magyarországra természetesen nem vonatkozott az uralkodóház családi öröklési rendje. Volt azonban már példa arra, a nem túlságosan távoli múltban, hogy az uralkodónak nem voltak közvetlen utódai. II. Ferdinándot annakidején családi megegyezés tette trónörökössé, ós a még zömükben protestáns magyar rendek hajlandók voltak az ellenreformációs tevékenységéről már közismert cseh királyt még a nagybátyja életében megválasztani. Nem sokkal II. Mátyás viharos trónrakerülése után tették királyukká a kijelölt utódot, tehát kevéssel az után, hogy Mátyás megkoronázása előtt szabad királyválasztó jogukat határozottan és hangsúlyozottan leszögezték.5 Igaz, szabad királyválasztási jogukat II. Ferdinánd megválasztása előtt, bár „nincs szándékukban a választásnál a felséges ausztriai háztól elszakadni", megerősíttették.6 II. Ferdinánd uralma érdekében talán Pázmány Péter fáradozott Magyarországon < a legtöbbet, Ferdinánd uralkodása idején pedig igen meleg, mondhatni, bizalmas viszony alakult ki a király és az esztergomi érsek között. Ezt a barátságot Pázmánynak a választás körül tett szolgálatai alapozták meg, úgyhogy Ferdinánd trónrakerülésének az eseményei a főpap életében is igen fontos szerepet játszottak. Pázmány életének erről a nagyfontosságú szakaszáról minden valószínűség szerint beszámolt Zrínyi Miklósnak, akihez később atyai barátság fűzte. Pázmány és Zrínyi bensőséges kapcsolatának ismeretében biztosan állíthatjuk azt, amit különben is valószínűnek kellene tartanunk, hogy Zrínyi magyarországi zászlósúr létére ismerte II. Ferdinánd uralomrajutásának körülményeit. Ezeket figyelembevevő pedig nehezen tételezhette fel, hogy — még ha a közvetlen utódok valóban belátható időn belül meghalnának is — III. Ferdinánd kijelölt örökösét a magyar rendek meg ne válasszák. Ezeknek a meggondolásoknak az alapján szinte érthetetlen, miért az uralkodóház ,,debilitás"-ával kapcsolta össze Zrínyi legfontosabb politikai tervének megvalósulását. A levél megírásának körülményeit elemezve azonban kitűnik, hogy igen határozott és közvetlen célt kívánt elérni, amikor 1655 elején II. Rákóczi Györgynek a magyarországi lehetőségeket szóbahozta. Zrínyi Miklós ezt a többször említett levelét a Habsburg-ház állítólagos megrendüléséről és a királyságbeli várható változásokról közvetlenül az 1655-ös országgyűlés előtt küldte a fejedelemnek. 4 A Habsburg-ház két ágának öröklési rendjét pontosan ismerteti Oswald Redlich : Geschichte Österreichs. Gotha. 1921. Bd. 6. 97 — 98. 1. 5 1608. k. e. 3. §. 6 Fraknói Vilmos: Pázmány Péter 1570—1637. Bpest. 1886. 105. 1.
