Századok – 1972

Tanulmányok - Paulinyi Oszkár: Nemesfémtermelésünk és országos gazdaságunk általános alakulása a bontakozó és a kifejlett feudalizmus korszakában (1000–1526) 561/III

562 PATJLINYI OSZKÁR Kováts Ferenc negyedszázadonként az alábbi évi termékátlagokkal határozza meg aranytermelésünk alakulását. A számok hozzávetőleges mivoltában is mindkét mennyiségi kép túloz. Hol maguk a mennyiségek kérdésesek, hol érvényességük időtartama tekintetében merülnek fel kételyek. Hóman termékátlagait egy egész évszázadra vonatkoztatja, holott e száz éven belül a fejlődésnek oly lépcsőiről van szó, amelyek a folyamatos termelési hozamok tekintetében egy kalap alá egyáltalán nem vehetők. Hóman nem veszi figyelembe, hogy aranytermelésünk a XIV. század második negyedéig egy két kevésbé gazdag elsődleges vagy az ezüstöt kísérő járulékos előfordulástól5 eltekintve, lényegében a másodlagos lelőhelyek kitermelésére szorítkozott, a folyók fövényaranyának a mosására, míg az ezeknél hasonlíthatatlanul gazdagabb elsődleges előfordulások feltárása (felfedezése) csak a XIV. században, súllyal annak második negyedében következett be. Ekkor, Körmöc-, Nagy-, Aranyos- másként Offenbánya, meg Zalatna bányavárosok alapításával® szökik hirtelen magasba az ország aranytermelése. Ebben a negved-4 Kováts, 1: 112. 1. 6 Már a XIII. században művelt, de kisebb hozamú bányák voltak: Rimabánya (1268: ÁUO. VIII, 212. 1.). Jászó (1243: Fejér, C. D. IV: Í, 306. 1., VI: 1, 59. 1.). — Egy „aurifodium" a későbbi Szatmárnémeti (Nempti) határában (1268: ÁUO. VIII, 198. 1.). — Egy aranybánya Liptóban (1278 előtt: ÁUO. XII, 201. 1.). — Végül az esztergomi vámszabály ,,aurifodina"-ja (Mon. Strig. II, 238. 1.), amelyet a szövegbeli összefüggés alapján a Kis-Kárpátokban feltételezhetünk; a vámszabály idevágó pontja ugyanis a ,,Marchia"-ból és egyéb helyekről Esztergomba hozott és innen idegenek által „sive in aurifodinam, vei eciam in Boemiam" kivitt bornak a vámját szabja meg; lehet, hogy a XIV. század harmincas éveiben Bazin (Pozsony m.) körzetében folyt aranybányászatnak (Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. Bpest, 1880, 320. és 323. 1.; Anjou, III, 602. és 608. 1.) a kezdeti feltárásai húzódnak meg mögötte. — Járulékos előfordulásnak veszem a rozsnyói aranyat (1323: Fejér, G. D. VIII: 2, 452). — Vö. Hóman, 1: 218. 1. 4. jegyz., ahol azonban a szerző a fentidézetteken kívül felsorol oly kiváltságleveleket is, amelyek egy-egy földesúrnak vagy egy települő közösségnek a szabad bányaművelést megszabott feltételekkel ugyan, de még csak a jövőre nézve biztosítják, vagy éppen feltételesen intézkednek az esetre, ha az adományosok történetesen aranyra találnának. Ilyen a német lovagrend Barcaságra szóló kiváltságlevele (1211), a székesfehérvári keresztesek birtokainak 1238. évi megerősítésében a Pozsega megyei Petriz határában netán feltárandó aranybánva; hasonlóképpen Besztercebánya 1255. és Gölnicbánya 1290. évi kiváltságlevele. A Hóman idézte fenti oklevelek közül Jászó 1243. évi szabadságlevelét újabban Györffy György (Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bpest, 1963, 99. 1.) XIII. század végi viszonyokat tükröző hamisítványnak minősíti, Gölnicbánya 1290. évi kiváltságlevelének a keltezési évét pedig Borsa Iván (Szentpétery, 3464. sz.) 1287-re helyesbíti. 6 Körmöcbánya 1328. évi alapítására ld. Michal Matunák: Z dejín slobodného a hlavnóho banského inesta Kretnnice. V Kremnici, 1928, 5—91; ugyanitt 454 — 455. 1. az alapítólevél szövege is; ennek régibb közlése: Fejér, C. D. VIII: 3, 198. 1. — Nagybánya: Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye. Bpest, 1940, 98. köv. 11. Schönherr Gyula: A nagybányai Szent-István-templom maradványai — Archaeologiai Értesítő, 24, 1892; újból: Schönherr Gyula emlékezete, szerk. Morvay Győző. Bpest, 1910. — Utóbbi fejlődéses városgenezist feltételezve a várossá alakulást — egyszerű bányásztelepből — a XIII —XIV. század fordulójára teszi. Egyetlen ténybeli kiindulópontja az, hogy a templomépítkezés 1347-ben még javában folyt. Igaz, hogy a templomépítkezés 1326 1350: 1500 kg 1351 1375: 2500kg 1376—1400: 3000 kg 1401-1425: 3500 kg 1426 1450: 4000 kg 1451-1475: 3500 kg 1476-1500: 3000 kg 1501 — 1525: 2500 kg4