Századok – 1972
Tanulmányok - Paulinyi Oszkár: Nemesfémtermelésünk és országos gazdaságunk általános alakulása a bontakozó és a kifejlett feudalizmus korszakában (1000–1526) 561/III
NEMESFÉMTERMELÉS t'XK 1000-1526 KÖZÖTT 563 században és még a rákövetkezőben is az ország aranytermelése nemhogy egy-, hanem kettő-, sőt harmadfélezer kilogrammos évi átlaggal is számítható.7 Az első feltárások ugyanis a kibúvásokon és a felszínhez közeleső rétegekben rendszerint az oxidációs zónát fejtették, amely természetes módon dúsított ércet adott.8 Magyarországnak ez az Eldorado korszaka mintegy két emberöltőre vehető. Legkésőbb a század végére ezt az oxidációs zónát nagy egészében már mindenfelé lefejtették. Aranykörzeteinkben ekkor ugyan a művelés térbeli terjeszkedése, a vállalkozás növekvő intenzitása észlelhető.9 Mindennek az igyekvésnek azonban már kevésbé dús, mert a felszínen érvényesülő természeti erők dúsító hatásának többé ki nem tett mélyszinti ércvonulatokkal kellett beérnie.1 0 Ugyanakkor a fejtőaknák mélybe hatolásával nemcsak a termelési költségek emelkedtek, sokallta nagyobb lett a vállalkozás kockázata is. A fejtőszinteket elöntő bányavíz majd az egyik, majd a másik bányaműnél zökkentette ki az ércfejtést a maga folyamatosságából és idézett elő váltakozó mérvű kieséseket a termelésben. Hogy aranykörzeteinkben a XV. század első évtizedeire a kezdetekhez viszonyítva mennyire rosszabbodtak a termelés objektív előfeltételei, annak beszédes bizonyítéka az aranybeváltási monopólium nyereségkulcsának a nagymérvű, több mint 80%-os csökkenése. Míg ugyanis a Károly Róbert által felségjogon deklarált kényszerbeváltás bevezetésekor annak nyeresége brutto 40%-ra rúgott, az 1430-as években az arany a középkori városokban huzamos időbe telt, de ebből még nem következik, hogy ami i 1347-ben még befejezetlen volt, az ötvenéves kezdetekre vezetendő vissza. Inkább tetszik egy későbbi kezdés bizonyítékának, kivált ha figyelembe vesszük, hogy az alap^ rajzi figuráció — négyszögletes tág főtér — alapított városra enged következtetni. Viszont az 1347. évi oklevél (Fejér, C. D. IX: 1, 497. 1.) kettős települése (Rivulus Dominarum et Zazurbánya) valóban arra int, hogy két fázisú városgenezísre gondoljunk: egy régibb és egy újabb keletű egybeolvadására. De hogy a régibb keletűt a XIII. százariig vigyük vissza, erre nincs semmi ténybeli indítékunk. — Aranyos- vagy Offenbánya: Zimmermann— Werner, I. 395 —39(3. 1. — Zalatna: Ugyanott, II. 41 — 42. és 148. 1. — Hóman (1 : 218. 1. 4. jegyz.) Körmöcbánya települését már a XIII. század végére teszi, a Zólyom megyei Körmöcskéről szóló 1295. évi adatot helytelenül a Bars megyei Okörmöcskére vonatkoztatva. Fejlődéses városnak vallja Körmöcbányát Lamos (Theodor Lamos : Sídelny zemepis Kremnice. Bratislava, 1947) és az ő nyomán Horák (Ján Horák: Kremnická mincovna. Banská Bystrica, 1965, 25. 1.) is. Az érckincs felfedezése nyilván előtte járt valamivel a városalapításnak, de nem sokkal előzte meg ezt. 7 Becslő számvetésem, amelyet itt részletesen nem fejtegethetek, egyrészt Küküllei Jánosnak a királyi kincstár 21 000 márkányi tezaurált aranyáról szóló (1343) adatán (ld. Hóman, 1: 239. 1.), másrészt az aranybeváltási monopóliumnnak a korabeli rendkívül magas, 40%-os, nyereségkulcsán (Hóman, 2: 129. 1., 1. jegyz.) alapul. Ily alacsony beváltási ár csak rendkívül dús feltárások mellett volt megszabható, különben veszteségessé vált volna a termelő vállalkozás. Az aranybeváltási monopólium későbbi nyereségkulesára ld. egyelőre Paulinyi Oszkár : A magyar aranymonopólium jövedelme a középkorban — Domanovszky Sándor-Emlékkönyv. Bpest, 1!)37, 498 - 503. 1.; de ehhez vö. alább a 11. jegyzetet is. 8 Az 1545-ben felfedezett Potosi-ban ez az oxidációs zóna kerek húsz éven át felerészben termósezüstöt szolgáltatott (Marie Helmer: Die Edelmetalle Perus in der Kolonialzeit — Saeculum, 1862, 3. szám). 9 Jelei a bányamüveknek növekvő száma és széleskörű szórása, az elfulladt aknák vízmentesítésót szolgáló altárnák létesítése, amelyekkel sok száz ölnyi hosszúságban egész hegytömböket fúrtak meg évtizedekre elhúzódó kitartó munkával, hosszú lejáratú befektetéssel. 10 Dúsabb, sőt tormésaranyból álló rögök, mint a teléreket létrehozó vulkanikus folyamatok képződményei persze a mélyebb szinteken is akadtak.
