Századok – 1972

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 527/II

KRÓNIKA A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT HÍREI Elnökségi ülés A Magyar Történelmi Társulat elnöksége 1972. február 4-én és március 10-én Ember Győző akadémikus elnökletével tartott ülésein megvitatta a közgyűlés előkészítése céljából kiküldött bizottság jelentését s a főtitkári beszámoló tervezetét. Igazgatóválasztmányi ülés A Magyar Történelmi Társulat Igazgatóválasztmánya 1972. március 17-én Ember Győző akadémikus elnökletével tartott ülésén megvitatta és kiegészítésekkel elfogadta a főtitkári beszámoló tervezetét. A vitában felszólaltak: Berend T. Iván, Borsa Iván, Degré Alajos, Esti Béla, Hanák Péter, Iványi Emma, Komjáthy Miklós, Liptai Ervin, * Pamlényi Ervin, Spira György, S. Vincze Edit, Szabad György, Varga Endre, Vass Henrik, Vörös Károly. A tanári tagozat hírei A Magyar Történelmi Társulat tanári tagozata ós a Fővárosi Pedagógiai Intézet rendezésében 1972. március 8-án Székely György egyetemi tanár ,,A városlakók szerepe az 1514. évi parasztháborúban" címmel tartott előadást. Bevezetőül az előadó hang­súlyozta, hogy olyan kérdést kíván megvilágítani, amely eddig erősen háttérbe volt szorítva. Először bemutatta azokat a problémaköröket,, ahol a városok sérelmei jelent­keztek. így szólt a paraszti költözés nemesi korlátozásáról; a kilenced kiterjesztéséről, amely a mezővárosokat sújtó intézkedés volt; a bányavárosok speciális sérelméről, azaz arról, hogy a lakosokat a királyi jobbágyok sorába igyekeztek süllyeszteni. Ehhez járult még a földesúri hatalmaskodások elszaporodása a XVI. század elején. Az előadó kifejtette, hogy mindezek együttes visszahatása mégsem következett be, s 1514-ben nem nyilvánulhatott meg kellőképpen a városok antifeudalizmusa. Ennek okaiként utalt a városok különböző nyelvűségére s arra a fontos tényre, hogy a Dunántúlt nem érintette a parasztháború, — amelynek központi területétől a városok tulajdonképpen távolestek. A következőkben az előadó azt vizsgálta, hogy Magyarországon hogyan érvé­nyesültek azok az általános európai jelenségek, amelyek a parasztháborúk során más országokban kibontakoztak. Rámutatott arra, bogy a patríciusok Európa-szerte szemben álltak a mozgalmakkal. A közép-polgárság egyideig a parasztság oldalán található, majd leszakad — de addig is mérsékelni kívánja a mozgalmakat. Egyedül a városi plebejus réteg az, amely fenntartás nélkül csatlakozik a parasztsághoz. A következőkben az előadó kimutatta, hogy Magyarországon a városok számot­tevő szerepéről egyáltalán nem beszélhetünk. E vonatkozásban összehasonlítva az európai fejlődést, megállapította, bogy Európában ekkor már vannak olyan területek — Eszak-Itália, Németalföld —, ahol a lakosság fele a városokban él. A lengyel fejlődés hasonló

Next

/
Thumbnails
Contents