Századok – 1972
Közlemények - Obermann; Karl: A „Neue Rheinische Zeitung” megalapításának történetéhez 413/II
A „NEUE RHEINISCHE ZEITUNG" MEGALAPÍTÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ 415 azt hiszik, hogy megkapjuk, előttem még nagyon kérdésesnek látszanak. Ahelyett, hogy Párizsban ülsz, bizonyára jó lenne, ha idejönnél stb., mert most minden esetre sok a tennivaló."1 2 Engels már Párizsból 1848. március "26-án propagandát indított a marxi újságterv érdekében. így írt Emil Blank kereskedőnek, Londonban élő sógorának: ,,A dicsőséges februári forradalom ós a ki nem tört belga márciusi forradalom után a múlt héten ismét idejöttem. írtam anyának pénzért, hogy néhány nap múlva innen visszatérhessek Németországba, ahol a »Rheinische Zeitung«-ot megint megindítjuk."13 Marx ós Engels tehát április elején a „Neue Rheinische Zeitung"-gal kapcsolatos konkrét elképzelésekkel utaztak Németországba, ahol ezen újságnak részvényekkel való anyagi támogatása ügyében a kölni barátok: Daniels, Bürgers ós D'Ester, máris akcióba léptek. Amit ez a három kölni bax-át időközben, a hosszú idő óta melengetett újságterv megvalósítása érdekében magára vállalt, az teljesen egybeesett Marx és Engels szándékaival és fáradozásaival.14 Ezzel szemben Moses Hess ós Fritz Anneke Marxszal és Engelsszel valamint a kölni barátokkal nem egyetértve jártak el, midőn 1848. április 7-én a „Kölnische Zeitung"ban hirdetést tettek közzé, amely előfizetés-bejelentésre szólított fel, ezzel a „Rheinische Zeitung újbóli megalapítását" elősegíteni akarván.15 Andreas Gottschalk 1848. március 26-án részletesen tájékoztatta Hesst a kölni forradalmi eseményekről, és e mellett azt is megemlítette, hogy a kommunista barátok már azon fáradoznak, hogy Kölnben „részvényekre alapozva egy demokratikus újságot alapítsanak meg".16 Néhány nappal később Hess ismét Kölnbe költözött át, ós arra tett > most kísérletet, hogy Marxot és Engelst a Rheinische Zeitung újjáalapításában megelőzze, azaz, hogy az x'ijságalapítási tervet magához ragadja. Olyan régi barátok, mint Heinrich Zulauff elberfeldi kereskedő, aki már 1844 óta Engelsszel és Hess-szel baráti viszonyban volt, első pillanatban arra gondoltak, hogy Hess is, akárcsak Bürgers, Daniels és mások, Marxszal és Engelsszel az újságalapításban együtt fog dolgozni. 1848. április 4-én Zulauff levelében bátorította régi barátját, Hesst: „Haladéktalanul újra kellene bizony kezdenetek a »Rheinische Zeitung«-ot Kölnben: a régi előfizetőkhöz bizonyára számos új is csatla-1 kőznék: véleményem szerint a vállalkozás csak szerencsés kimenetelű lehet." Marxszal és Engelsszel, akiknek Elberfeldbe érkezését április 4-re várták, Zulauff szintén meg akart a beszélni az ügyet.1 7 Az a hirdetmény, amelyet M. Hess és F. Anneke írt alá, és amely a „Kölnische Zeitung" április 7-i számában jelent meg, Hess szándékai iránt mindazonáltal rögtön bizalmatlanságot keltett. Zulauff április 10-én magyarázatot követelt Hesstől, szándékaira vonatkozólag. A következőket írta: „Mielőtt az újságügybe bocsátkoznék, kérem válaszát, vajon igaz-e, miszerint Bürgers egy »Rheinische Zeitung« alapításának megvalósítását már korábban előkészítette, és hogy a közeljövőben már elő is fog ezzel lépni."18 A „Rheinische Zeitung" újjáalapítását nemcsak Marx és kölni barátai készítették már korábban elő, hanem ezek még a barátok és a harcostársak széles körére is támasz-12 Uo. 1. fond, 5. op. 167. sz. 13 Marx ós Engels Művei. 27. köt. 448. 1. 14 Heinrich Bürgers 1876-ban a „Vossische Zeitung"-ban közzétett visszaemlékezéseiben Marx és Engels „Neue Rheinische Zeitung"-jával kapcsolatban a következőket jegyezte meg: „A lap alapítását én és Georg Weerth készítettük elő." —Vossische Zeitung, Berlin. 1876. dec. 10-i, 290. sz. 15 Moses Hess Briefwechsel, hrsg. von Edmund Silberner. S-Gravenhagen, 1959. 181 — 183. 1. 16 Uo. 178. 1. 17 Uo. 179. 1. 18 Uo. 184. 1.
