Századok – 1972
Tanulmányok - Zimányi Vera: A nagymartoni kerület gazdaság- és társadalomtörténete a XVI. századtól 1768-ig 5/I
38 ZIMÁNYI VERA a jobbágyok használták, évi 54 köböl (metzen) búza és 54 köböl rozs bérért. Van még 16 holdnyi majorsági szántóföld, ezt a fraknóiak művelik. Meghatározatlan nagyságú majorsági kaszálók is tartoztak Antauhoz, szintén a fraknóiak művelésében. Ezenkívül szerepel még 74 kaszás kaszáló is (ennek a nagysága is változatlan 1569 óta), amelyet az uradalom a jobbágyoknak engedett át használatra, évi 10 kr. bérért kaszásonként. Azt látjuk tehát, hogy az Esterházy birtoklás alatt az antaui majorsági földet és kaszálót kivéve a többi uradalmi tartozékot nem adták bérbe a jobbágyoknak a XVII. század folyamán, hanem azokat az uradalom szilárdan kézben tartotta és a maga számára műveltette. Erre utalnak az uradalmi terméseredményekről készített kimutatások is. így 1631-ben az egész fraknói uradalomban (a nagymartom, csikleszi, pecsenyédi, zillingtali, nagyhöfleini, tormafalusi és fraknói majorsági földeken) összesen: 2237 kereszt búza, 2216 ,, kétszeres, 28 ,, rozs, 582 ,, árpa termett együtt: 5063 kereszt.4 7 Zab nem is szerepel ebben a kimutatásban. Néhány évvel későbbi, 1641-ből származó összeírásból tudjuk viszont, hogy ugyanezeken a helyeken összesen 2159,5 kereszt majorsági zab termett. Az 1641. év többi gabonafajtájának a termése ismeretlen.4 8 47 OL. Esterházy hg. lt. P. 123. III. d. Gabonajövedelem: Extractus a fraknói grófsághoz tartozó majorságokhoz való gabonáról, in anno 1631. 48 OL. Esterházy hg. lt. P. 123. III. d. Gabonajövedelem; az 1641-ben a fraknói jószágban termett majorsági zabról készített összeírás. Hogy ismét utaljunk arra, milyen nagy szerepet töltött be a fraknói uradalom gabonabevétel szempontjából is az összes Esterházy-birtokok között, felsorakoztatunk néhány adatot. Az összes uradalmakból származó majorsági és tizedgabona (a fraknói uradalmon kívül a többi uradalom nagy részében természetben szolgáltatták a jobbágyok a gabona- és bortizedet): 1678: 48376 Schöberl (P. 125. 102. köt. 10481. sz.) 1681: 53528 „ „ „ „ „ 10524. sz.) 1682: 55042 „ „ „ „ „ 10482. sz.) 1685: 24772 „ „ „ „ „ 10484. sz.) 1686: 28422 „ „ „ „ „ 10485. sz.) 1688: 50211 „ „ „ „ „ 10583. sz.) 1689: 45864 „ „ „ „ „ 10546. sz.) Az 1685—86-os évek nagy csökkenését nyilván a háborús események okozták. Durván számítva egy-egy Schober, kereszt gabona egy-egy mérő szemet adott, mivel búzából általában 3/4—1, rozsból 1—1 1/8, árpából 1 — 1 1/4, zabból pedig 1 1/4—1 1/5 metzen (mérő) szemet csépeltek ki. (Soproni Állami Levéltár, 0. 229. Tabella demonstrans, quantum in singulo . . . loco anno 1774 una crux tritici, siliginis, hordei et avenae seminis reddat?) Eszerint az összes Esterházy-uradalomból az 1680-as években évenként mintegy 45 000 - 50 000 mérő vagy köböl gabona folyt be. Ebből a hatalmas menynyiségből nem keveset fordítottak az uradalmi alkalmazottak fizetésére, akik készpénz mellett különböző terményeket is kaptak. így pl. egy 1696-ból származó összesítés szerint (OL. Esterházy hg. lt. P, 123. 103. köteg, 10697. sz.) az összes Esterházy-uradalom 671 alkalmazottjának együttesen 7977 1/4 köböl különféle gabonát adtak fizetésül, túlnyomórészt rozsot. A 671 fő a tiszttartóktól a majorsági béresekig az összes alkalmazottat magában foglalta. — Ha most feltételezzük, hogy fizetésre és majorsági vetésre évi 15—18 000 köblöt fordítottak, még mindig évi 30—35 000 köböl gabonafölösleg maradt. Az úri háztartás ellátása és egyéb reprezentatív kiadások mellett is jelentős mennyiségek
