Századok – 1972
Tanulmányok - Szász Zoltán: Az erdélyi román polgárság szerepéről 1918 őszén 304/II
AZ EKDÉLYI KOMÁN POLGÁRSÁG SZEREPÉRŐL 1918 ŐSZÉN 321 akkor a kormánytól jelentős pénzösszeget kapott a külön román nemzetőrség céljaira.10 7 Fogaras megyében az alispán, egy szász és egy román parlamenti képviselő alakítanak nemzeti tanácsot, úgy mint több más helyen,10 8 bár ezt az aradi román központ formálisan megtiltotta. Ennek ellenére a magyar kormány „a románoknak is nemcsak megengedte a nemzeti tanácsok és nemzetőrségek szervezését, hanem egyenesen serkentette őket erre, mert a kormány ezeket, jóllehet autonóm, de mégis az állam szervének tekintette. E felfogást bizonyítja az a körülmény, hogy a magyar kormány köz jövedelmeket fordított ezen nemzetőrségek fenntartására, beleértve a román nemzetőrségeket is."109 A nemzetőrségek és nemzeti tanácsok november első heteiben minden jelentősebb helységben létrejöttek. A román tanácsok vezetői és hangadói az ügyvédek, papok, tanítók, volt tisztek és gazdagparasztok soraiból kerültek ki. A román nemzetőrségek később részben beolvadtak a román hadseregbe, illetve csendőrségbe, részben pedig föloszlottak. A parasztmozgalmak ellenében létrehozott nemzeti gárdák hozzájárultak a rend helyreállításához, bár már kezdetben megmutatkozott, hogy lényegében nem alkalmasak egy erősebb mozgalom elleni akcióhoz. A kezdeti időszakban — a népmozgalmak felfelé ívelő szakaszában — a magyar szervek és a román tanácsok közötti kapcsolat igen barátságos volt,110 Bihar megyében Lázár Aurél, a RNT vezetője például „a közrend biztosítása érdekében" olyan szorgalmasan működött együtt a hatóságokkal, hogy a főként birtokosok részéről november 10-ig benyújtott 287 panaszt 205 esetben közösen orvosolták.11 1 Kisküküllő és Alsó-Fehér megyében a román tanácsok .itasítást kaptak arra, hogy ,,kéz a kézben dolgozzanak az esetleges magyar vagy szász tanácsokkal". Az 1918-as nemzeti tanácsok azonban hosszabb távon nem helyettesíthették a polgári közigazgatási apparátust. Kiépítését a népmozgalmak mellett az is gátolta, hogy a magyar és a román burzsoáziának egyaránt hiányzott az ehhez szükséges erő, továbbá a jövőre vonatkozóan sem voltak kialakult elképzeléseik. Az erdélyi román burzsoázia november elején megmaradt a hagyományos tapogatózó politika mellett. Kezdetben szüksége volt a maradék magyar államapparátusra, a magyar polgárság anyagi és részben erkölcsi támogatására a népmozgalmak elleni fellépés céljából. Másrészt még volt bizonyos illúzió a Habsburg-birodalom valamilyen formájú továbbélése iránt, hiszen az antant részéről Romániának újabban semmit sem ígértek. Egy Maniuhoz közelálló lap még IV. Károly detronizálása után is szomorúsággal emlékezik az utolsó Habsburg bukására.11 2 Az erősödő köztársasági mozgalom s a magyar társadalom további radikalizálódása úgy tűnik meggyorsította a román polgárság önállósodási folyamatát. ,,Ami bennünket románokat illet (a forradalmat Sz. Z.) nemzeti 10 'O. Sz. K. Apáthy-iratok Quart. Hung. 2955. 108 О. L. Nemz. Min. IX. t. 74. és Hajdú Tibor : A tanácsok szerepe a magvai' októberi polgári demokratikus forradalomban. Századok, 1954. 2 — 3. sz. 245—265. 1. 109 Les négociations de la paix hongroise. I. köt. 384. 1. A magyar kormány rendszeresen fizette, szervei útján általában fegyverrel is ellátta a román nemzeti gárdákat. Számos helyen 1918 decemberében is fölvették a pónzügyigazgatóságok által kiutalt napidíjakat. ll0 Apáthy: i. m. 111 P. I. Arch. 1918. В. M. ein. 1920—36—553. 112 Liveanu: i. m. 547. 1.
