Századok – 1972
Tanulmányok - Gyimesi Sándor: Az európai városok a kapitalizmus küszöbén 277/II
AZ EURÓPAI VÁROSOK A KAPITALIZMUS KÜSZÖBÉN 295 mány megakadályozta abban, hogy átváltozzék ipari tőkévé".7 3 Mivel pedig Nyugat-Európában a XV. századra a feudális jobbágyviszonyok falun fellazultak,74 a városokban viszont ugyanekkor éppen a céhrendszer megmerevedése következett be, ez a különbség nagy erővel hajtotta ki vidékre a kapitalizálódó vállalkozókat. Ugyancsak ilyen irányban hathatott a céhek által befolyásolt városi kormányzat iparpolitikája is, amely minden, a kézműipar számára konkurrenciát sejtető kezdeményezést igyekezett csírájában elfojtani. A céhmentes helyek vonzóereje oly nagy lehetett, hogy esetenként még a természeti adottságokon is győzedelmeskedni tudott. Krefeld, a céhektől szabad kis rajnai település például úgy lett a XVIII. században nagy selyemipari központ, hogy víziereje nem lévén, lómeghajtású üzemekre rendezkedett be.75 A céhek elzárkózása nemcsak a vállalkozókat kényszerítette a város elhagyására, hanem gyakran a mesterré válás lehetőségétől megfosztott, létfenntartásukért küzdő legényeket is. Németország legtöbb városában például a céhlegényt, ha megnősült, kizárták a legényszövetségből. így nem kapott munkát, s kénytelen volt falura húzódni.76 A fentebbi okokhoz járult még, hogy a létfenntartás városban jóval drágább volt, mint vidéken. A magasabb élelmiszerárak és a korán jelentkező lakásínség7 7 mellett sok helyen emelte a termelés költségeit a XVII. században bevezetett forgalmi-fogyasztási adó, az akcisa is, amely az akcisamentes vidék számára szinte úgy hatott, mint az ipari tevékenység külön premizálása.78 Falun ezen túlmenően olcsóbban állt a munkaerő a manufaktúra rendelkezésére, a mezőgazdaságból többé a természet mostohasága, a földesúri kisajátítás vagy a természetes szaporodás révén megkisebbedett parcelláikból megélni nem tudó, s mellékkeresetre kénvszerített parasztok személyében. Ez a bérek hallatlan lenyomását tette lehetővé. „Kevéske burgonya, a tehén, a darabka szántó lehetővé teszi, hogy a munkaerőt áron alul adják el: kényszerít erre, mert a munkást a röghöz köti, amely pedig csak részben táplálja."79 A felsorolt, helyenként más-más súllyal latbaeső momentumok mellett számolnunk kell még egy olyan tényezővel, amely a termelés általános fejlett-73 Marx : A tőke. I. köt. Bpest. 1955. 094. 1. A Tőke legújabb magyar kiadásában „céhalkotmány" helyett ,,céhberendezkedés"-t ír a fordító. Mi megmaradtunk a „céhalkotmány" kifejezés mellett. A német eredetiben ugyanis (Das Kapital. Erster Band. Sechste Auflage, Hamburg, 1909. S. 715) „Feudalverfassung" és „Zunftverfassung" szerepel, s ez tartalmilag is pontosabb. (Marx—Engels Művei 23. köt. 701. 1.) 74 Padi Zs. P.: Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődós a XV—XVII. században. Bpest. 1963. 26. és k. 1. 75 Westdeutsche Ahnentafeln. Weimar. 1939. 293. 1. Engels Krefeldet (Tőke, III. köt. Bpest. 1951. 377. 1., 53. jegyzet) a kereskedelmi tőke számára dolgozó szövőipar példájaként emelte ki az angol takácsok mellett. 76 A. Stcalweit: Das Dorfhandwerk vor Aufhebung des Städtezwanges. Frankfurt a. M. 1942. 68. 1. 77 Vö. 0. E. Baasch: i. m. 94. 1. 78 H. Mottek: i. m. I. köt. 284. 1.; M. Barkhausen: i. m. 213. 1.; A. Skalweit: i. m. 14. 1. A különböző fogyasztási-forgalmi adókat jelölő accisát német területeken a városkapukon átmenő áruk után szedték. Kifejezetten városi jellegét mutatja, hogy helyenként a városi telek-, ipar- ós fejadót is ezzel a névvel jelölték. Másutt, például Angliában, az accisa vidékre is kiterjedt. Falun azonban mégis kisebb terhet jelentett, mint városon. Egyrészt az életmód miatt — falun a piac szerepe kisebb a fogyasztás kielégítésében, — másrészt mert városon könnyebb volt a forgalmat ellenőrizni, s nehezebben lehetett kibújni a fogyasztási adó megfizetése alól, mint vidéken. Az accisának egyébként voltak előzményei a feudalizmus korábbi századaiban is, a XVII. századtól általánossá lett formájában azonban a modern adórendszer kialakulásának egvik elemét jelenti. 79 Marx — Engels: Válogatott levelek, Bpest. 1950. 448.'1. 2*
