Századok – 1972
Tanulmányok - Gyimesi Sándor: Az európai városok a kapitalizmus küszöbén 277/II
294 GYIMESI SÁNDOR s a feudális naturálgazdálkodás saját szükségleteket kielégítő háziiparától alapvetően különböző modern háziipar kiszorította a régi típusú paraszti ipart, s a falusi kisemberek új osztályát alakította ki, akik a mellékfoglalkozásként űzött földművelés mellett döntően a manufaktúrák számára végzett ipari munkából éltek.67 A városi céhes iparra támaszkodó Zunftverkauf és a falusi mellékipart megragadó Verlag — noha egyes elemei egymás mellett és egymással összefonódva is létezhettek, — időben is egymást követő két fejlődési szakaszt, a tőkés manufaktúraipar kifejlődésének két fázisát képviselik. A kezdeti céhes Verlag egyre inkább átadta helyét a falusi mellékiparra támaszkodó formának, s kialakult az új típusú árutermelő Rural Industry, amely nélkül a tőkés manufaktúraipar nem fejlődhetett volna ki nagy méretekben.68 A Rural Industry három fő forrásból táplálkozott. Egyrészt magába építette a bomló jjaraszti háziipar elemeit, másrészt a Verlagsystem és a manufaktúrák ösztönzésére új, a feudális naturálgazdálkodás saját szükségleteket kielégítő liáziiparától alapvetően különböző árutermelő mellékipart hozott létre. Utóbbinak munkaerőbázisát jelentős részben a mezőgazdasági termelésből földesúri kisajátítás vagy egyéb okok folytán kiszorult paraszti elemek alkották. Végül, de nem utolsósorban táplálta a városi iparnak vidékre húzódása is.69 Akár helyi keletkezésű, akár a városból kivonult iparról van is szó, az ipari termelés súlya egyre inkább vidékre helyeződött át, és ezzel szorosan összefüggött a régi típusú városok hanyatlása.7 0 Az ipari telephelyben végbement eltolódás több tényezőben leli magyarázatát. A textilmanufaktúráknak a fehérítéshez tiszta vízre, a vízikerékkel üzemelő berendezkedéseknek vízierőre volt szükségük. Az ilyen ipar nem korlátozódhatott a városokra, s szétszóródott a vidéken.71 A tömegszállítás nehézségei a nyersanyag- és fűtőanyagigényes iparokat is a lelőhelyek közelébe kényszerítették, mivel a szállítás-technika alacsony foka a készáru szállítását jobban megengedte, mint a nagyobb tömegű fűtő- és nyersanyagokét. E technikai fejlettségtől függő tényezők mellett nagy súllyal estek latba a feudális felépítményből fakadó okok is. A vidéki nemesség szükségletei és a földesuraknak a termelő tényezők helyi kihasználására törekvése mellett sokkal nagyobb mértékben jöhet itt számításba a városokban uralkodó céhkényszer hatása.7 2 A céhek a gyártási eljárások aprólékos megszabásával mind a technikai újítások meghonosítását, mind a piac változó igényeihez való rugalmas és gyors alkalmazkodást megnehezítették. A felhasználható nyersanyag és a készíthető termék mennyiségének, valamint a legények számának megszabásával pedig a vállalkozás kiterjesztésének, az üzem bővítésének állták útját. Erre utalt Marx, mikor azt írta, hogy „az uzsora és a kereskedelem révén képződött pénztőkét a vidéken a hűbéri alkotmány, a városokban a céhalkot-67 Marx: A Tőke, I. köt. Marx—Engels Művei, 23. köt. 431. és 700.1. Marx—Engels : Válogatott levelek. Bpest, 1950. 448 1. 68 Vö.: A tőkés termelés előtti tulajdonformák, 49. 1. és Wittman T.: i. rn. 117. i. 69 H. Otsuka: The Market Structure of Rural Industry in the Early Stages of the development of Modern Capitalism. (Deuxième Conférence Internationale d'Histoire Economique. Aix-en-Provence, 1962. Paris. 1965. II. köt. 465. 1. 70 W. Sombart: i. m. II. köt. 1082. 1. 71 Engels: Anti Dühring. Marx—Engels Művei 20. köt. 290 — 291. 1.; Marx: A tőke, I. köt. Marx—Engels Művei, 23. köt. 351 — 352. 1.; M. Barkhausen: i. m. 235. 1. 72 W. Sombart: i. m. II. köt. 904. 1.
