Századok – 1972

Folyóiratszemle - Mohler; Armin: A történelmi ismeretterjesztésről Franciaországban és Angliában 256/I

KRÓNIKA 265 Beszámolójának harmadik — befejező — részében Vadász Sándor a megoldandó feladatokról szólt. Első helyen említette a gondosan előkészített felmérések folytatását az ipari üzemekben. Változatos témák felhasználását al az ifjúság tényleges igényeinek megfelelően speciális ifjúsági tematikák kialakítására kerül sor, különös tekintettel az ó- és középkorra, a függetlenségi harcokra, a XX. századi és tudománytörténetre. Az említettek mellett az előadó hangsúlyozta, hogy a 1 IT kapcsolat teremtésre törekszik az ismeretterjesztés más területeivel foglalkozó intézményekkel; szorgalmazni kívánja az üzemekben történelmi tematikájú ifjúsági szabadegyetemek megindítását, s támogatják a honismereti köröket. Befejezésül szólt a TIT új kezdeményezéséről, az „Ifjú Történészek Köre" hálózatának létrehozásáról. Ez a szervezeti forma a tanulóifjúságra épülne, s ehhez, valamint a történelmi ismeretterjesztés egészéhez is a történelemtanárok segítségét kérte. Honfi József egyetemi docens hozzászólásában az egyik ismeretterjesztési formával, az ismeretterjesztő előadások kérdésével foglalkozott. Sajnálattal állapította meg, hogy az előadások hallgatói között általában igen kevés a fiatal; a TIT találkozása a fiatalokkal valójában esetleges és többnyire kisegítő jellegű. A továbbiakban az előadások előnyeként emelte ki, hogy arról szólnak, ami érdekli a közönséget, s utána a hallgató nyomban vitatkozhat és kérdezhet is. Ugyanakkor azonban Honfi József arra is rámutatott, hogy igen kevés olyan előadásra került sor, amit közvéleménykutatás alapján tartottak meg és ahol éltek is a kérdezés és a vita lehetőségeivel. Felhívta a figyelmet arra a körülményre is, hogy az ismeretterjesztő munkában nem szabad elfelejtkezni arról sem, miszerint az, aki az ismeretterjesztő előadásra elmegy, az ezt önként teszi, mert érdeklődik a téma iránt, többet akar róla megtudni. A fiatalokat pedig főleg a tények érdeklik és emellett a részletkérdések is. Hozzászólása további részében Honfi József annak szükségességét fejtegette, hogy a megyei szakosztályok a történelem tanárokkal egyetértésben dolgozzák ki azokat a tartalmi kérdéseket, amelyek az iskolában tanultakra épülve a hallgatók körében továbbvinnék és elmélyítenék az ismereteket és így hozzájárulnának a marxista történelemszemlélet megszilárdításához. A vitában elsőként hozzászóló liázsó Gyula, a Hadtörténelmi Intézet főmunkatársa saját TIT előadói tapasztalataiból kiindulva a hadtörténelmi ismeretterjesztés problémáival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az ifjúság jelentékeny rétegeiben változatlanul élénk a hadtörténeti érdeklődés. Véleménye szerint a részletekből kiindulva, s nem deduktív módszerrel kell megtanítani az ifjúságot a történelmi folyamat törvényszerűségeire. Az oktatásnak tehát a továbbiakban is gazdag tényanyagra kell épülnie, s a tényekből a pedagógus segítségével a tanulóknak saját maguknak kell leszűmiök a megfelelő következtetéseket. Degré Alajos kandidátus, levéltárigazgató (Zalaegerszeg) — aki szintén részt vett a felmérési munkában - arra hívta fel a figyelmet, hogy az általánosan gyengének elismert szakközépiskolai osztályokban mennyivel többet tudtak történelmi könyvekről, mint egyes gimnáziumokban. Ezt azzal magyarázta, hogy az ifjúság történelem iránti érdeklődését nagyban befolyásolja a pedagógus egyénisége, képzettsége, érdeklődése. Tehát abban az esetben, ha az ifjúság történelem iránti érdeklődésén javítani akarunk, azt a pedagógus képzésen kell kezdeni. A továbbiakban egyetértését fejezte ki a referátumban javasolt módszerrel, — az Ifjú Történészek Körével -— kapcsolatban, amelynek előnye, hogy a résztvevőket önálló munkára, olvasásra, tehát érdeklődésót keltő munkára serkenti. Czuth Béláné szakfelügyelő (Szeged) hozzászólásában az eszménykép kiválasztásával kapcsolatos problémakörrel foglalkozott. Véleménye szerint a fiatalok saját koruk emberei közül választják eszményképeiket. Más a XX. század embereinek életérzése, eszményei, mint a korábbi századok embereié. Sokan választják eszményképeiket fel-