Századok – 1972
Tanulmányok - Zimányi Vera: A nagymartoni kerület gazdaság- és társadalomtörténete a XVI. századtól 1768-ig 5/I
A NAGYMARTONI KERÜLET GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE 13 i Összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy Sopron szabad királyi város egész évi költségvetése, amely magában foglalja a város saját majorsági jövedelmeit, a városi borkimérésből, a városi polgárok adóiból stb. származó összes pénzbevételét, a XVII. században nem volt több évi 8 — 12 000 forintnál; csak az 1720 —30-as években emelkedett ez az összeg 15 — 20 — 30 000 forintra, s csak kivételesen érte el az évi 32 — 35 000 forintot! Azonban mielőtt az Esterházy-birtoklás forrásokkal jól dokumentálható történetéhez fognánk, próbáljuk meg területünk agrárfejlődését rekonstruálni a XVII. századot megelőző időkben. * A XVI. század, különösen annak második fele, Európa-szerte nagy demográfiai növekedést, a népesség növekedésével párhuzamosan pedig az árustruktúra átalakulását, a tömegfogyasztást szolgáló cikkek forgalmának nagy arányú megnövekedését,20 valamint az ún. „árforradalmat" hozta magával. Mindez éreztette hatását az általunk tárgyalt vidék parasztságára is. Ugyancsak általános jelenség, hogy a bortermelésre erősen specializálódott vidékek parasztsága körében is megnőtt a gabona iránti kereslet, a gabonakereskedelem volumene. így a városok ipari funkciójának hanyatlása, másodlagossá válása egyelőre nem éreztette káros hatását a parasztokra, azoknak még széles lehetőségük nyílott a mezőgazdasági árutermelésre. Emellett a mezőgazdasági termékek áremelkedése is az árutermelés fokozására ösztönözte a parasztságot. A mezőgazdaság XVI. századi nagy fellendüléséből a nemesség is ki akarta venni a maga hasznát. így a nemesek az 1530- 40-es évektől az 1570—80-as évekig országszerte sorra kiépítették majorjaikat, amelyeket a jobbágyok egyre növelt mennyiségű robotjával műveltettek meg. Ez fokozott terheket rótt a jobbágyságra, és előkészítette a röghöz-kötéses ún. „második jobbágyság" rendszerének a kialakulását. A XVI. századi mezőgazdasági fellendülés időszakában azonban egyelőre nemcsak a nemesség, hánem részben még a parasztság is élvezhette a mezőgazdasági fellendülésből származó előnyöket. De ugyanekkor már a polgárságnak mint társadalmi osztálynak az elszegényedése és relatív eljelentéktelenedése fenyegetően vetítette előre a XVII. századi fejlődés árnyékát. Major gazdálkodás a kamarai igazgatás idején A földesúri magánkezelésű gazdálkodás kialakulását vizsgált területünkön is a XV. századig tudjuk visszavezetni, de annak széleskörű kibontakozására csak a XVI. század folyamán került sor. így pl. adatunk van arról, hogy a bécsújhelyi Neukloster részére Martin apát 1497-ben egy allodiumot vásárolt Pecsenyéden Sigismund Lilienfeldertől.21 1542-ben Jacob von Dürr azt állítja, hogy a mattersdorfi és zillingtali két majort továbbfejlesztette.22 Az 1549. évi dicális conscriptio is feljegyzett Borbolyán (Walbersdorf) egy aliódiumot; 20 Pach Zsigmond Pál : A nemzetközi kereskedelmi útvonalak XV—XVII. századi áthelyeződésének kérdéséhez. Századok, 1968. 5—6. sz. 863—896. 1. 21* Neuklosterarchiv, Wienerneustadt, Lad. 134/2. 22* Bécsi Hofkammerarchiv (a továbbiakban HKA), Niederösterreich, Herrschaftsarchive (a továbbiakban: Nö. HA), F. 12, Forchtenstein, fol. 669. és köv.
