Századok – 1972

Történeti irodalom - Kabrda; Josef: Le systéme fiscal de l’Eglise orthodoxe dans l’Empire ottoman (Ism. Káldy-Nagy Gyula) 199/I

174 TÖRTÉNETI IRODALOM 199 Ragusában. Sajnálatos dolog, hogy Desanka Kovacevic mereven ragaszkodott e feljegyzett adatok változatlan közléséhez, úgy hogy egy kereskedő hol 1 évre, hol 16 évre vonatkozó adósságát 300 dukát alatti és feletti csoportosításban mutatja be. A feldolgozás gyengeségeit tükrözi a bosnyák bányatermékekórt kapott áruk tételes bemutatása is. 1376-tól 1398-ig raguzai feljegyzésekből nyomon kísérhetőek pl. az ólomért kapott só mennyiségi adatai. De e hiányos ós változatlan formában közölt adatok csak általános elképzelést nyújthatnak, mivel ez adatok különböző pénznemben és különböző mértékek szerint kerültek a könyv táblázataiba: 1376-ban pl. 48 fuvar sót cseréltek be ólomra, vagy 1386-ben 25 milijara ólom kivitele ellenében 714 perper és 25 gros értékű sót hoztak be Ezek az adatok így nem mutatják az áruforgalom valódi értékelését, csupán hozzávetőleges képet adnak. Desanka Kovacevic könyvében a bosnyák bányák termelésére sem tud források hiányában összefoglaló adatokat nyújtani, csupán Hóman Bálintra hivatkozva állapítja meg, hogy „termelésük nem volt kevesebb az európai termelésnél". De a hazai kereskedők nagymértékű eladósodása a behozatal nagyságára és a kivitel kisebb voltára utal. így a bányák termelése sem lehetett nagyméretű. Desanka Kovacevic könyve mindezek ellenére jelentős új kutatási eredményekkel gazdagította a középkori Bosznia kereskedelmének történetét. VASS ELŐD JOSEE KABBDA: LE SYSTÈME FISCAL DE L'ÉGLISE ORTHODOXE DANS L'EMPIRE OTTOMAN (D'APRÈS LES DOCUMENTS TURCS) (Rrno, Universita J. E. Purkynë, 1969. 164 l.+LVI tábla) AZ ORTODOX EGYHÁZ ADÓRENDSZERE AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN (TÖRÖK OKIRATOK ALAPJÁN) Az ortodox egyház a török uralom alatt különleges helyet foglalt el a keresztény felekezetek között. A törökök a konstantinápolyi patriarchát nemcsak egyházi móltóságában, de bizonyos fokig a hívei fölött gyakorolt világi hatalmában is megerősítették; meghagyták bíráskodási és adószedési jogát. E látszólag előnyös helyzetnek azonban a szultáni hatalomtól való mindenkori függőség lett az ára. A szultánok a patriarchákat és metropolitákat mindig meghatározatlan időre helyezték egyházi méltóságukba, török nyelven írt kinevezési okirattal (,,berát"-tal), melyben rögzítették a rájuk rótt terheket ós a rájuk ruházott jogokat, felsorolva mindazokat az adókat és illetékeket, amiket beszedhettek. J. Kabrda tanulmányához alapforrásként ezeket a török berátokat használta fel. A szerző először az ortodox egyháznak az oszmán birodalomban kialakult helyzetéről adott rövid áttekintést, majd ismertette az ortodox egyház adóügyeinek török történeti forrásait és a problémakörre vonatkozó szakirodalmat, kiemelhető E. Herman, H. Scheel és L. Hadrovics munkássága. Ezután a kinevezési okiratok (berát-ok) tartalmát elemezte, török szövegüket párhuzamos francia nyelvű fordítással mutatva be. Ezt követően tárta fel török történeti források alapján a bulgáriai ortodox lakosság egyházi adózására vonatkozó kutatásainak eredményeit, s végül a XVII—XIX. századból fennmaradt levéltári források közül 39 török irat fénykópmásolatát, fordítását, illetőleg (a korábban már publikáltak) tartalmi kivonatát tette közzé. A munkát a török szövegben gyakran előforduló kifejezések magyarázó indexe, valamint a patriarchák ós metropoliták névsora és az idézett források jegyzéke zárja le. A több évtizedig tartó kutatómunka során fáradhatatlan szorgalommal gyűjtött gazdag anyag publikálását a turkológia e nemzetközi hírű tudósa sajnos már