Századok – 1972
Történeti irodalom - Isztorija Ruminii. 1848–1917; 1917–1970 (Ism. Dolmányos István) 176/I
TÖRTÉNETI IRODALOM 179 hozatalakor a tömegek szerepére is rámutat az egyesülésben (ekkor még nem voltak román csapatok Erdélynek ezen a területén). Tovább követve a román királyság politikáját, a kötet emlékeztet a nemzetiségeknek tett ígéretek megszegésére, az erőszakos románosító törekvésekre. A második kötet külön érdeme, hogy a munkásmozgalmon túl az egész politikai frontot is részletesen felrajzolja. Regisztrálja a konzervatív és liberális párton belül végbement eltolódásokat, a néppárt létrejöttét, az egységes romániai parasztpárt megalakulását, a jobboldali szocialisták szervezkedését. A két világháború közti korszakkal foglalkozó rész szérzői levonták a következtetést abból a helyes felismerésből, hogy a legtömegesebb romániai párt a parasztpárt volt: elemzik a parasztpárt bal- és jobbszárnyának tevékenységét. A marxista szemlélet további finomodására vall, és az újabb kutatásokból ad ízelítőt a polgári agrárreform exponálása. A szerzők óvnak e reform lebecsülésétől, egyenesen hangsúlyozzák jelentőségét, s 1940-ig nyomon követik az agrártörvényeket, amelyek a forradalmi parasztmozgalom nyomására 6 millió hektárnyi földet voltak kénytelenek kisajátítani. E rész gyengéje, hogy a törvények ismertetésén nem mindig megy túl, a végrehajtással nem eléggé ellenőrzi a törvényes intézkedéseket. Ez a kutatás helyzetével függ össze. A húszas és harmincas évek munkásmozgalmával a sztrájkmozgalmak története alapján és a kommunista párt kongresszusai tükrében ismerkedhetünk meg. A kötet az RKP V., 1931. évi kongresszusának jelentőségét emeli ki a párt bolsevizálódásának folyamatában, ugyanakkor jelzi, hogy a szektás elmélet és gyakorlat még ezután is érvényesült a pártban. A Komintern VII. kongresszusának hatására kialakult népfront mozgalom leírása a munka sikerült részeihez tartozik. Ennek ellenére a két világháború közti kommunista mozgalom fejlődését a mű csak vázlatszerűen érzékelteti. A. A. Jazikova és J. M. Kopanszkij a román királyság külpolitikáját úgy jellemzik, mint amely eltávolodott a nemzeti érdektől, és más kelet-európai népek érdekeivel is szembekerült. A román külpolitika a húszas években a francia polgári diplomáciára, a húszas évek derekán az angol konzervatívokra, a harmincas évekbtn pedig a fasiszta hatalmakra orientálódott. A Szovjetunióval hosszú éveken keresztül nem tudott normális diplomáciai kapcsolatot kialakítani a besszarábiai probléma okán ós ürügyén. Közben Besszarábiában jelentős egyesülési mozgalom bontakozott ki, amely a Szovjetunióhoz való csatlakozást kívánta. A Szovjetunió barátainak 1930. évi esseni kongresszusán a román forradalmárok küldöttsége tiltakozott a román királyi kormány fokozódó nemzeti és társadalmi elnyomó politikája ellen. A román polgári politikának bizonyos mértékig pozitív kezdeményezése volt a balkáni antant kiépítése körüli fáradozása, amelyet azonban a mű erős bírálattal is illet. Határozottabb próbálkozás volt Titulescu realista szemléletről tanúskodó közeledési kísérlete (a munka ennek ellenére nem téved Titulescu eszményítésébe, a korábbi teljesen reakciós külpolitikust is megmutatja). Titulescu bukását és ezzel a román külpolitika végső csődjét a fasiszta hatalmak befolyásának megnövekedése segítette elő. A könyv a szólamszerűségtől tartózkodva minden eddiginél pontosabban ábrázolja az olasz és a német fasiszták romániai politikáját. Főleg a német diplomácia tevékenységét követi nyomon, levéltári okmányok tükrében. A német fasiszták romániai befolyásának rohamos növekedésével szoros összefüggésben került sor arra, hogy a Szovjetunió kormánya 1940 augusztusában követelte az erőszakosan megszállt Bessz -arábia visszacsatolását, majd e követelésének érvényt is szerzett. A munka a fasiszta irányzatok alapvető azonosságának hangsúlyozása mellett megvilágítja a német és a román reakció közti ellentóteket. Az utóbbiakhoz is kapcsolódik a harmincas évek végén kialakult királyi diktatúra sorsa. II. Károly fasiszta jellegű személyi uralmának létrejöttén túl e diktatúra módo-14*