Századok – 1972

Tanulmányok - Zimányi Vera: A nagymartoni kerület gazdaság- és társadalomtörténete a XVI. századtól 1768-ig 5/I

Zimányi Vera: A nagymartom kerület gazdaság-és társadalomtörténete a XVI. századtól 1767-ig* Ha a térképen a nagymartom kerületet (Mattersburger Bezirk), annak déli nyúlványát levágva, gondolatban olyan téglalapba helyezzük bele, amely magába foglalja Sopront, Kismartont és Bécsújhelyet, egy 532 km2 nagyságú területet különítettünk el. E téglalap középső mezejét tölti ki a fraknói urada­lom, ill. a mattersdorfi, nagymartoni kerület, amelynek a falvai közelében tehát két olyan jelentős város van, mint a XVI—XVII. században 4 5000 lakosú Sopron, és az ennél még sokkal fejlettebb iparral rendelkező Bécsújhely. Ez utóbbinak a lakosságszámát a XV. században 5 — 8000 főre, a XVII. században viszont 3—4000 főre becsülik.1 Ezenkívül nemcsak a XVII. század végén szabad királyi várossá lett Kismarton, hanem még több mezőváros is található így megjelölt körzetünkben, amelyek közül a legjelentősebb maga Nagy­marton. E kiváló piaclehetőséget biztosító terület falvai a középkor óta kialakult, igen fejlett úthálózat mentén fekszenek.2 A már messzi fuvarozásnak számító bécsi, ill. pozsonyi szállításhoz is mindössze 50 — 80 km-es utat kellett megten­niük a vidék lakóinak. A történeti Magyarország területén aligha találunk még egy vidéket, amely a XVIII. század vége előtt ilyen kedvező piaclehetőségekkel rendelkezett. Összehasonlításul rajzoljunk a Dél-Burgenlandban fekvő rohonc-szalo­naki és németújvári uradalmak köré olyan négyszöget, amely északon magába foglalja Kőszeg szabad királyi várost, továbbá Szombathelyt, délen pedig * E tanulmány az Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes sorozat­nak a nagymartoni kerületet (Mattersburger Bezirk) tárgyaló kötete számára készült. Lényegében a fraknói uradalom forrásait dolgozta fel a szerző, hiszen a nagymartoni kerület és a fraknói uradalom területileg nagyjából egybeesnek. Mivel azonban ez az egybeesés mégsem teljes, az ugyancsak a nagymartoni kerülethez tartozó 4 községet: a Iánzséri uradalomhoz tartozó Baumgartent és Rohrbachot, a szarvkői uradalomhoz tar­tozó Pöttelsdorfot, és Sopron város jobbágy fal vát: Loipersdorfot csak elvétve említi. Ugyanakkor elkerülhetetlen volt a forrásadottságok miatt egyes olyan helységek tárgya­lása, amelyek ugyan a nagymartoni kerület határán kívül esnek, azonban a fraknói uradalomhoz tartoznak. Utalunk egyben az Allgemeine Landestopographie des Bur­genlandes II. kötetében Bakács István által írt tanulmányra, amely a kismartoni ura­dalommal kapcsolatban a források összefüggése alapján helyenként a fraknói uradalmat is érinti. E helyen mondunk köszönetet Dr. Harald Pricklernek, aki a bécsi Hofkammerar­chivból és a bécsújhelyi Neuklosterarchivból gyűjtött anyagát a szerző rendelkezésére bocsátotta. Valamennyi *-gal ellátott jelzet az ő gyűjtéséből származik. 1 Fritz Bodo : Wiener Neustadt. Ein Überblick über die Bevölkerungsbewegung und Herkunft der Bevölkerung. Jahrbuch für Landeskunde von Niederösterreich. Bd. 32. 1965—66. 2 Glaser Lajos: Dunántúl középkori úthálózata. Századok, 1929. 148. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents