Századok – 1972

Tanulmányok - Zimányi Vera: A nagymartoni kerület gazdaság- és társadalomtörténete a XVI. századtól 1768-ig 5/I

6 ZIMÁNYI VERA Körmendet, Szentgotthárdot, valamint Fürstenfeldet. Az így nyert mintegy 2000 (pontosan 2016) négyzetkilométernyi részen belül fekvő falvaknak összehasonlíthatatlanul rosszabb az értékesítési lehetőségük, mint a Sopron és Bécsújhely vonzási körébe tartozóknak. Annak ellenére, hogy az igen jelentős átmenőforgalmat lebonyolító Bécs—Bécsújhely—Sopron —Kőszeg—Szombathely— Körmend—Pettau útvonal körbefut az általunk így megjelölt 2000 1. ábra A mattersburgi kerület és környezete négyzetkilométernyi területen, és a vidéknek a távolsági kereskedelem körébe tartozó cikkekkel (iparcikkekkel) való ellátását jól biztosítja, a mezőgazdasági termények értékesítése már sokkal nagyobb gondot okoz. Az általunk megjelölt második négyzeten belül a mezőgazdasági termékekre Kőszeg gyakorolta a legnagyobb vonzóerőt, e város felvevőképességét azonban össze sem lehet hasonlítani Bécsújhelyével, vagy akár Sopronéval. Az sem közömbös, hogy a távolsági szállítás lebonyolítására innen Grácig is mintegy 80 - 100, Bécsig és Pozsonyig pedig kb. 120 — 150 km-t kellett megtenni, aszerint, hogy a térség melyik részéből indultak el. (Vö. az 1. és 2. sz. térképvázlatokkal.) A fentebb körülhatárolt mindkét terület emberállománya aránylag sértetlenül vészelte át a török háborúk másfél évszázadát, legalábbis össze-