Századok – 1972

A XIII. Nemzetközi történettudományi kongresszus - A francia forradalom nemzetközi hatása - Niederhauser Emil: A francia forradalom és a napóleoni háborúk visszhangja a Balkánon 162/I

164 A XIII. NEMZETKÖZI TÖRTÉNETTUDOMÁNYI KONGRESSZUS Kelet-Európára, lényegük a burzsoá nemzet kialakulása. Hadd emlékeztessünk arra, hogy ebben a korszakban fejtette ki tevékenységét Koraisz, hogy 1780-ban Samuil Micu és Gheorghe Çineai Bécsben kiadta az Pílementa linguae daco-romanicae sive valachicae c. nyelvtant, hogy 1812-ben adta ki Petru Maior, ennek az erdélyi román értelmiségi csoportnak harmadik tagja Istoria pentru începutul Românilor ín Dacia c. történelmi munkáját, hogy Vuk Stefanovic Karadzic, a szerb-horvát irodalmi nyelv megteremtője, 1814-ben adta ki Bécsben első szerb népköltészeti ós népmesei gyűjteményét, hogy 1806-ban jelent meg az első bolgár könyv a beszélt népnyelven (nem a holt óegyházi szláv nyelven), a Kiriakodromion, Szofronij Vracsanszki vasárnapi szentbeszédeinek a gyűjteménye. Ezek mind a nemzeti mozgalmak kulturális szakaszának a megnyilvánulási formái. Egyik sem teljesen független a francia forradalomtól, vagy legalábbis a felvilágosodástól. Tekintettel a gazdasági és társadalmi viszonyokra, amelyekről a bevezetőben volt szó, ebben a történelmi pillanatban a balkáni társadalmak nem tudtak továbbmenni. De a folyamat, amely ebben a pillanatban kezdődött, tovább haladt, nem ért véget a nemzetközi ellenforradalom győzelmével. 1814-ben odesszai görög kereskedők már megalapították a Philiki Eteriát, amely 1821-ben elvezetett a görög szabadságharc kirobbanásához, és ugyanabban az időpontban Tudor Vladimirescu vezetése alatt a román parasztok is fegyvert ragadtak. Ez a mozgalom, minden szociális jellege mellett, nemzeti célokat is megfogalmazott. Hosszan lehetne még sorolni a további mozgalmakat, nemzeti felkeléseket. Mindezekben, számos más hatás mellett, mindig megtalálható a francia forradalom példája. Vizsgálatuk messzire meghaladná megbeszélésünk kereteit. Mégis utalni kellett rájuk, mert csak így lesz teljes a kép a francia forradalom és a napóleoni háborúk balkáni visszhangjáról. Parasztmozgalmak és agrárproblémák a XVIII. század vége óta A kongresszus keretében 1970. augusztus 22-én vitaülést tartott a „Commission internationale d'histoire des mouvements sociaux et des structures sociales" is. Az ülés napirendjén a XVIII. század végétől napjainkig lezajlott parasztmozgalmak problematikája szerepelt. A vita alapjául szolgáló egymáshoz kapcsolódó referátumokat A. Soboul (Mouvements paysans contre la féodalité), Ph. Vigier (Mouvements paysans dans le cadre de l'agriculture et de la société rurale traditionnelles), P. Barrai Y. Tavernier (Mouvements paysans visant à adapter l'agriculture à l'économie de marché), J. Droz (Mouvements paysans et mouvements nationaux de la fin du XVIIIe siècle à nos jours), P. Vilar (Mouvements paysans en Amérique latine) készítették. Noha a referátumok szerzői a rendelkezésükre bocsátott' előtanulmányok sorában támaszkodhattak egy Magyarországról beküldött — Varga János és Szuhay Miklós által készített — alapos munkálatra is, a magyarországi fejlődés tanulságait csak elenyésző mértékben vették figyelembe, ill. a magyarországi fejleményekre is szinte kizárólag más nemzetekbeli történészek dolgozataira hivatkozva utaltak. Elsősorban ezért igyekezett kiegészíteni a referátumokban foglaltakat az alábbi három hozzászólás szerzője (Szabad György, Spira György és Niederhauser Emil). A szólásra jelentkező három magyar történész közül azonban a vita során csak Szabad György kapott lehetőséget öt percre korlátozott felszólalásra.