Századok – 1972

A XIII. Nemzetközi történettudományi kongresszus - A francia forradalom nemzetközi hatása - Benda Kálmán: A nemzeti ébredés kezdetei a Habsburg-Monarchia országaiban 157/I

A XIII. NEMZETKÖZI TÖRTÉNETTUDOMÁNYI KONGRESSZUS A moszkvai történészkongresszus magyar felszólalásaiból A francia forradalom nemzetközi hatása A kongresszus alkalmából 1970. augusztus 19-én a Société des Études Robespierristes, - a stockholmi és a bécsi nemzetközi történészkongresszushoz hasonlóan — Moszkvában is egynapos ülést tartott, melynek tárgya a francia forradalom (a felvilágosodás kibontakozásától a napóleoni korszak végéig) nemzetközi hatása volt, különös tekintettel a nemzeti ébredésre. Külön előadások világították meg ezt a problémát Franciaországban (J. Godechot, A. Soboul), Spanyolországban (P. Vilar), Olaszországban (F. Venturi), a német államokban (H. Scheel, К. Obermann), Svájcban (J. Suratteau), az illyr tartományokban (W. Markov), Lengyelországban (B. Lesnodorski) és Oroszországban (N. Karsakov). Magyar részről Benda Kálmán és Niederhauser Emil alábbi felszólalásai hangzottak el. Benda Kálmán: A nemzeti ébredés kezdetei a Habsburg-Monarchia Köztudott, hogy a Habsburg-Monarchia különböző jogállású és etnikumú országokból tevődött össze. Még a nagyobb kormányzati egységeken belül — mint a cseh, a magyar korona országai, vagy az osztrák tartományok — sem volt nemzetiségi szempontból egységes a lakosság. Elég, ha utalunk Belső-Ausztria szlovén, Tirol olasz lakosságára, a Csehországban élő nagyszámú németre, Magyarországon pedig az együttes számukban a magyarokat meghaladó horvát, szlovák, román, szerb, rutén ós német nemzetiségre. Mindez a központosításra, majd abszolutizmusra törekvő Habsburg-politikának sok gondot okozott, s ezért favorizálta kezdettől fogva a német nyelvet, amelynek különböző nemzetiségek közötti összekötő szerepet szánt. A német nyelv erőltetése persze tisztán politikai, praktikus meggondolásból történt és mögötte semmilyen nemzeti, nómetesítő szándók nem volt. Az osztrák tartományok és a központi hivatalok nyelve már a XVI. században német; a fehérhegyi csata után a német lesz Csehország hivatalos nyelvévé, 1784-ben pedig II. József Magyarországon is kötelezővé teszi. A központosító politikával az egyes országok rendei — ha különböző mértékben is, de már a XVI. századtól kezdve szembenálltak, védve országuk autonómiáját és egyben saját kiváltságaikat is az idegen uralkodóházzal szemben. Ezek a mozgalmak persze rendi és nem nemzeti alapon jöttek létre — az osztrák tartományokban is találkozunk