Századok – 1972
A XIII. Nemzetközi történettudományi kongresszus - A francia forradalom nemzetközi hatása - Benda Kálmán: A nemzeti ébredés kezdetei a Habsburg-Monarchia országaiban 157/I
158 A XIII. NEMZETKÖZI TÖRTÉNETTUDOMÁNYI KONGRESSZUS velük —, és végső fokon a rendi partikularizmus és a bécsi birodalmi központosító politika ellentéteit tükrözik. Az egyes országokon belüli konfliktusok is elsősorban osztály- ós vallási ellentétekből fakadnak, az egymással szembenálló jobbágyok és a nemesség közt, vagy az uralkodó helyzetben levő katolikus és az üldözött protestáns vagy ortodox egyházak közt. A döntő az osztálytagozódás, nem pedig az etnikai hovatartozás. így a Magyarországon élő magyar és nem-magyar jobbágyok mindig együtt harcolnak és közös frontot alkotnak a magyar nemesség ellen, amelyiknek egyébként szintén voltak nem magyar nemzetiségű tagjai is. 1790-ben is, amikor II. József centralizáló és germanizáló rendeletei ellen a visszahatás többé-kevésbé éles formában jelentkezik a monarchia egészén belül, az ellenállás a feudális jogokra hivatkozik, nem nemzeti alapon szerveződik, s célja nem valamely új kiharcolása, hanem a hagyományos rend visszaállítása. így a valamennyi közt legerősebb magyar nemesi mozgalom az ország alkotmányos és közigazgatási különállását a feudális kiváltságok restaurálásával köti egybe, s a német nyelv helyébe nem a magyart, hanem a latint hozza vissza. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a XVIII. század folyamán a Habsburg Monarchia is lényeges társadalmi átalakuláson ment keresztül, ha nem is mindenütt azonos ütemben és mélységben. Az udvar által kezdeményezett reformok célja persze mindenekelőtt az új viszonyokhoz való alkalmazkodás volt, ami feltétlenül szükséges volt, ha a Habsburgok meg akarták őrizni nagyhatalmi helyzetüket és ha fenn akarták tartani a monarchiabeli „ancien rógime"-et. Mégis a XVIII. századi reformok — az úr és paraszt közti viszony bizonyos mértékű szabályozása, a fiziokratizmus hatására a mezőgazdasági technika átalakítása terén történt kezdeti lépések, a közlekedés és áruszállítás fejlődése, a kapitalizmus behatolása a kereskedelembe és a kezdetleges iparba — mindinkább polgári irányban alakítják a társadalmat. Ilyen helyzetben fontossá válik a nem egyszer megnemesített gazdag kereskedők, a hivatalnokok és a szabad foglalkozású értelmiségiek állásfoglalása és magatartása. Az oktatási reformok szintjén a polgári irányba fordulást segítik, az iskolák révén az új nemzedék közelebb kerül az élethez és a természettudományokhoz, a latin tanítási nyelv helyébe azonban a német kerül. A német nyelv egyre szélesebb területeken való bevezetése, ezzel párhuzamosan az állami életben, a politikában és a művelődésben mind erősebb germanizáció ellenállást vált ki, s az anyanyelv művelésére ösztönzi az értelmiséget. A jozefinista reformok még fokozottabban ebbe az irányba hatottak. Hiszen az új rendeleteket, az új termelési eljárásokat a néppel csak anyanyelvén lehetett megismertetni, s az új hivatalnoki vagy szakértelmiségi rend sem tudott a néppel latinul, vagy az osztrák tartományokat kivéve, németül érintkezni. Ezért az anyanyelv emelésére irányuló törekvések célja mindenütt azonos volt: az, hogy a nép nyelve legyen az irodalom és a tudomány nyelvévé. Az anyanyelv fölemelésére irányuló törekvések természetesen fonódtak össze a nép iránti érdeklődéssel, a népi és nemzeti hagyományok felújításával, a nemzeti irodalom és történelem feltárásával, a dicső eredet és a fényes múlt tudatosításával. Csehországban Kinsky grófnak 1773-ban a cseh nyelv apológiájáról megjelent könyve indítja el a cseh nyelvi reneszánszot. Egy évvel később adja ki a polgári származású Pelei történelemkönyvét, mely már a cseh népet állítja a középpontba, s 1791-ben megjelenik Dobrovsky nagy műve a cseh nyelv történetéről. Mindezek a munkák még német nyelvűek, de 1789-ben Kramerius kiadja az első cseh nyelvű újságot. —A szlovéneknél 1768-ban Pohlin adja ki a jelszót nyelvtanában, hogy a kultúra és tudomány nyelve csak a nép nyelve lehet, és mindehhez Linhart 1788-ban kiadott műve adja meg a történelmi hátteret. —- A magyar nyelvi mozgalom, mely a latin hivatalos nyelv ellen irányul, 1772-ben indul Bessenyei felléptével. — 1730-ban jelenik meg Bernolák műve, mely a
