Századok – 1972

A történelemoktatás kérdései - Gaál György: A magyar történelem tanítása Jugoszláviában 146/I

A MAGYAR TÖRTÉNELEM TANÍTÁSA JUGOSZLÁVIÁBAN 155 Bach abszolutizmusa Magyarországon és Horvátországban. A magyar emigráció. Az osztrák—magyar és a horvát—magyar kiegyezés. A nemzetiségek helyzete ós küzdelmei. A magyar hatalmi túlsúly, —Khuen-Héderváry. A munkásmozgalom Magyarországon, — különös tekintettel a Vajdaságra. IV. osztály. Magyarország ós az elsó világháború. A Magyar Tanácsköztársaság. Magyarország a két világháború között. Népi felkelés a Vajdaságban 1941-ben. A nemzetiségek részvétele. A Vajdaság felszabadítása. A Petőfi-brigád. A magyarországi ellenállási mozgalom. A Vörös Hadsereg felszabadítja Magyarországot. A magyar szakközépiskolákban és az ipari tanulók iskoláiban az új történelemtanterv lehetővé teszi egy óra keretén belül a magyar állam keletkezése történetének — a vándorlás vázlatos közlésétől egészen a magyar-horvát államközösség kialakulásáig — a bemutatását. A délszláv népek és magyarok életét a török hódoltság és a Habsburg fennhatóság alatt a sorsközösség szemszögéből ismertetjük, rámutatva a magyarok felszabadulására a török iga alól. A kuruc mozgalmat külön tanítási egységként ismertetjük, megmagyarázva ennek a Habsburg-ellenes megmozdulásnak a társadalmi alapjait, valamint a magyarok, románok, szlovákok, ruszinok egységfrontját. A harci eseményeket csak vázlatosan ismertetjük, a mozgalom bukásának okait és jelentőségét emeljük ki. Mária Terézia és II. József reformjainak tárgyalásánál külön tézis kötelez bennünket a Vajdaság telepítési történetének ismertetésére; így mutatjuk be az osztrák gyarmatosítás módját, a megkülönböztetést egyes népek közt a telepítési feltételekben. A magyar— horvát—szlovén nemzeti ébredést egy tanítási egységben ismertetjük, kitérve — dióhéjban — Széchenyi—Kossuth nézeteinek a közlésére, a „történelmi nemzet" fogalmának vázolására. A magyar szabadságharc három szakaszát, a forradalmi áramlatokat, a nemzet i és az agrárkérdés alakulását, s a forradalom bukását adjuk elő. A kapitalista fejlődést a Vajdaságban, Magyarországon, Horvátországban és Szlovéniában egységes megközelítési mód alapján tanítjuk, rámutatva a munkásmozgalom fejlődésére, különös tekintettel a Vajdaságra, az aratósztrájkokra, az illegális földműves szakszervezetekre, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vajdasági tevékenységére, agitációs bizottságaira. A második osztályban külön tanítási egységben ismertetjük a Magyar Tanácsköztársaságot, rámutatva a háborúellenes mozgalomra a világháború alatt, a KMP megalakulására, a szocialista forradalom bukására ós történelmi jelentőségére. Önálló tanítási egységben ismertetjük Magyarország történelmi útját a két világháború között is. A nemzetiségek részvétele, — beleértve természetesen a magyarokat is — a vajdasági felkelésben 1941-ben, a Petőfi-brigád története, a Vajdaság felszabadulása, és végül rövid információ a magyarországi ellenállási mozgalomról és az ország felszabadításáról — zárják azt az anyagot, amit a pót-tantervi részek nyújtanak a magyar tanulónak a szakközépiskolákban. Amint ebből a felsorolásból láthattuk, ahol csak megvolt rá a mód, pót-tantervi tételekkel igyekeztünk olyan tanítási programot nyújtani, amely szerint a magyar diákok — a jugoszláv népek történetének ós a világtörténelemnek a keretei között — megtanulják a magyar történelem főbb eseményeit, de a románokét, a szlovákokét és a ruszinokét is. Erre szükség is van a Vajdaságban, mert egy iskolapadban ülnek a szerbek és a magyarok, a románok, a szlovákok és a ruszinok, és együtt fognak később is dolgozni. Azt az elgondolást követtük, hogy a vajdasági népek csak akkor szerethetik meg