Századok – 1972

A történelemoktatás kérdései - Gaál György: A magyar történelem tanítása Jugoszláviában 146/I

154 GAÁL GYÖRGY tantervek, az Autonóm Szocialista Vajdaság Tanügyi Tanácsa 1970. május 15-én elfogadta a középiskolák és a szakiskolák nemzetiségi anyagokkal módosított történelem-tanterveit. Ezek a nemzetiségek nyelvén nyomtatva jelennek meg és lépnek életbe. A gimnáziumok kiegészítő anyagrészei a következők: I. osztály: — A magyarok vándorlása, törzsi élete és letelepedése a Pannon síkságon. A feudális állam és társadalom keletkezése, a kereszténység felvétele és az új műveltség kezdetei. Magyar—szláv kölcsönhatások. II. osztály: •— Szerb—magyar kapcsolatok a Nemanjic dinasztia uralkodása idején. Magyarország és Horvátország a XI. századtól a XV. századig. Horvátország Magyarország keretei között, a vármegyei berendezés, a szabad városok kialakulása, Velence és Magyarország vetélkedése Dalmáciáért. Szükségesnek tartom megjegyezni ezzel kapcsolatban, hogy ennél a tézisnél tulajdonképpen a megközelítési módon változtattunk a köztársasági tanterven, mégpedig úgy, hogy a látóhatárt nemcsak a horvát, hanem a magyar történelmi múlt irányában is szélesítettük. Ennek megvilágítására a tanterv-magyarázat szövegét idézzük: A „Magyarország és Horvátország a XII. századtól a XVI. századig" című tanítási egységet két órára bontjuk. Az első órán Magyarország és Horvátország történelmét ismertetjük az Árpád-házi királyok korában, utalva a horvát—magyar nemesség együttműködésére, a királyi vármegyerendszer kialakulására és bomlására, a városi önkormányzat kialakulására, az aranybulla-mozgalomra, a nemesi vármegye kezdeteire, a tatárjárásra, a tartományúri rendszer kialakulására (Csákok, Abák, Subicok), végül a korai feudalizmus kulturális emlékeire. A második órát az Anjou-kori Magyarország és Horvátország történetének szenteljük. Elsőként emeljük ki a tartományurak hatalmának felszámolását, majd az Anjouk hódító külpolitikájáról beszélünk, különös tekintettel a Balkán félszigetre, ezt követik e kor gazdasági és kultúrtörténeti adatai, kiemelve a termelőerők fejlődésére vonatkozó adatokat, a szabadköltözésű jobbágyság kialakulását, a paraszti árutermelés kezdeteit. Az órát a kor művelődéstörténeti adataival zárjuk, röviden utalva a világi műveltség kezdeteire, az iskolák, a tudományos tevékenység és a művészet fejlődésére." A horvát ós a magyar nép történetének ismertetése — a közös történelmi mozzanatok egyidőben való tárgyalása alapján — szükségtelenné teszi pótórák beiktatását, ennél a tanítási egységnél éppen úgy, mint számos más tételünknél is; ezzel a túlterhelés veszélyét is igyekeztünk elkerülni. A következő kiegészítő utalás így hangzik: „Kísérlet a török Európából való kiűzésére. A Hunyadi-család törekvése az állam központosítására és a török ellen; Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája, ennek gazdasági alapjai. Török betörések magyar, horvát és szlovén területekre. A nagy parasztháború kitörése és a magyarok, szerbek, románok, szlovákok részvétele. A mohácsi vész és a török előretörése Közép-Európában. A fennmaradt magyar—horvát területek csatlakozása a Habsburg-Monarchiához. Erdély. A virágzó feudalizmus kultúrája Magyarországon. Az osztrák—török háborúk, magyarok és délszlávok törökellenes harcai. A Habsburgok centralista törekvései ós a magyar—horvát nemesi ellenállás (Bocskai, Bethlen, Wesselényi, Zrínyi). A kuruckor. Magyarok, szlovákok, ruszinok ós románok összefogása. Telepítés a Vajdaságban. III. osztály. A magyar jakobinusok. A magyar nemzeti eszme ébredésének kora. A reformkorszak. A liberális nemesség ós polgárság szerepe (Széchenyi, Kossuth, Petőfi, Táncsics). Polgári forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848—1849-ben. A nemzeti és az agrárkérdés. A forradalom három szakasza és bukása. V