Századok – 1972

A történelemoktatás kérdései - Gaál György: A magyar történelem tanítása Jugoszláviában 146/I

A MAGYAR TÖRTÉNELEM TANÍTÁSA JUGOSZLÁVIÁBAN 153 ségi általános iskolák számára" című tartományi program, amely magyar, román, szlovák és ruszin változatban jelent meg. A köztársasági anyagon kívül, amely a világtörténelem egyes szakaszait és a délszláv népek történelmét öleli fel, a magyar, vagy pl. a szlovák diákoknak a vajdasági tanterv biztosította a magyar, illetve a szlovák múlt és művelődéstörténet leglényegesebb eseményeinek az ismertetését. Idézem itt azokat a tételeket, amelyekkel kiegészítettük az ún. „köztársasági" tantervet a magyar tannyelvű általános iskolák számára. VI. osztály. — A magyarok bevándorlása, letelepedése és államalapítása, különös tekintettel a magyarok és a szláv népek egymáshoz való viszonyaira és kölcsönhatásaira (3 óra). VII. osztály. Humanizmus és reneszánszkor Magyarországon Korvin Mátyás idejében. Janus Pannonius. A dalmát humanisták hatása az építészetre. Anyagi kultúra (1 óra). Dózsa György felkelése —- különös tekintettel a magyarok, szerbek, szlovákok és románok részvételére (1 óra). Kuruckor — különös tekintettel a magyarok, szlovákok és románok együttműködésére az osztrák feudális abszolutista rendszer elleni harcban (1 óra). Reformkorszak és forradalom Magyarországon 1848-ban. A liberális nemesség magatartása, a népi tömegek és az ifjúság forradalmi magatartása. Petőfi, Táncsics, Kossuth. A debreceni kiáltvány ós forradalmi balszárny magatartása a nemzeti kisebbségi kérdésben (2—3 óra). VIII. osztály. Forradalmi válság Magyarországon az Osztrák-Magyar Monarchia bomlása után. A Tanácshatalom megszervezése és gyenge pontjai. Kim Béla és a nemzetközi reakció és intervenció elleni harc. A jugoszláv munkásmozgalom magatartása. A fehérterror és a reakció hatalmon (2 óra). A magyar tannyelvű iskolák számára ma is változatlanul érvényes ez a tanterv, habár 1965 óta a Szerb Szocialista Köztársaságban komoly előkészületek folynak az általános iskola megreformálására, többek között a történelem-tantervek megváltoztatására is. Megállapítást nyert ugyanis, hogy a Szerb Szocialista Köztársaság területén élő különböző nemzetiségű tanulók (szerbek, albánok, magyarok, szlovákok, románok stb.) számára a hivatalos tanterv nem biztosítja az egységes nevelést, a különböző nemzetiségi tanulók, akik gyakran egyazon iskolába járnak, nem ismerkednek meg — a kölcsönösség alapján — egymás népeinek a múltjával. A Szerb Szocialista Köztársaság Tanügyi Intézetének történelem-szaktanácsa 1965 áprilisában határozatot hozott, hogy olyan történelem-tantervet kell kidolgozni, amely a délszláv népek és a Szerb Szocialista Köztársaság területén élő nemzetiségek történelmét egyaránt felöleli. A tantervjavaslaton sok szakember dolgozott, és az még 1965 folyamán el is készült. 1966 márciusában Pristinában szakemberek és társadalmi-politikai munkások széleskörű vita tárgyává tették ezt a tervezetet, s végül is ennek alapján készült el az a szöveg, amelyet az említett Tanügyi Intézet szaktanácsa kísérleti tantervként elfogadott.Már az 1967/68-as iskolai évben három általános iskola, a bolgár nyelvű dimitrovgradi, a magyar nyelvű újvidéki „József Attila" és a szerb nyelvű belgrádi „Makszim Gorkij" alkalmazta. Várható, hogy nemsokára befejeződnek az általános iskolák megreformálásának előkészületei, és életbe lép az új történelem-tanterv. A kiegészített történelem-tantervek alapján már a hatvanas évek elején elkészültek a Vajdaságban a magyarnyelvű tankönyvek is. Ám nemcsak az általános iskolákban, hanem az összes magyarnyelvű középiskolában is magyar történelmi anyaggal módosított tantervek alapján tanítunk, megfelelő, magyar nyelvre fordított tankönyvek segítségével. Mivel az 1969/70-es iskolai évben életbe léptek a Szerb Szocialista Köztársaság területén az új közép- és szakiskolai történelem-