Századok – 1972
A történelemoktatás kérdései - Gaál György: A magyar történelem tanítása Jugoszláviában 146/I
150 GAÁX. GYÖRGY A tankönyv 14. fejezete az 1848-as forradalmakkal foglalkozik. A következő alcímekkel találkozunk itt: 1) Az európai állapotok a forradalom előestjén. 2) A forradalom Franciaországban kezdődött 1848-ban. 3) Az elnyomott népek harca szabadságukért. 4) A forradalom Ausztriában. 5) Forradalom Horvátországban; a horvát területek egyesülésének követelése. 6) A szerb Vajdaság megteremtésének követelése. 7) Forradalom Szlovéniában, a szlovén területek egyesítésének követelése. 8) Bécs politikája Horvátországgal, a Vajdasággal ós Magyarországgal szemben. 9) A magyarok nem ismerték el más nemzetek szabadságra való jogát. 10) A szerbek és horvátok harca a magyarok ellen. 11) A forradalom bukása Európában.1 7 Sajnos a tankönyv szövege nem nyújt a diákoknak elég bepillantást a magyar forradalom társadalmi vonatkozásaiba és fejlődési fázisaiba. A negyedik alcím anyaga ismerteti a diákokkal, hogy „a forradalmi hullám elárasztotta Magyarországot, Csehországot, Horvátországot és a Vajdaságot. Az elnyomott népek nemzeteik számára szabadságot és függetlenséget követeltek. Ezenkívül a parasztság milliói a feudális társadalmi rendszer felszámolását és földosztást követeltek. Ezek szerint a forradalomnak nemzeti és szociális jellege volt." Bécs forradalmakkal szembeni politikáját ismertetve, a szerző rámutat, hogy az két vágányon futott, ahol tehette, fegyveresen fojtotta el a forradalmakat (pl. Csehországban, Olaszországban és Galíciában), ahol gyengének bizonyult erre, ott engedményekhez folyamodott. Mivel a magyar forradalmat nem tudta elfojtani, igyekezett megnyerni magának a szerbeket és horvátokat. Ezt nem volt nehéz elérni, mert a mozgalom ólén Horvátországban Jelacic, a Vajdaságban pedig Rajacic pátriárka állt, „akik a forradalomtól féltek, Bécs ós a nemesség érdekeit védték." A magyar forradalom magatartása a horvátországi és a vajdasági eseményekkel kapcsolatban a bécsiek malmára hajtotta a vizet. A magyarok nem akarták elismerni a szerb és horvát nép jogát a nemzeti szabadságra és függetlenségre. „Ezzel a reakciót Bécs köré tömörítették." A továbbiakban ezt olvashatjuk: „A magyar nép harca haladó volt, mert az osztrák monarchiát rombolta, amely Európa eme részében a reakció fő oszlopa volt. De a magyarok állásfoglalása más népek harca iránt maradi volt és hozzájárult a forradalom vereségéhez."1 8 A 18. fejezet Horvátország történetével foglalkozik a XIX. század második felében, ós a XX. század elején. Már az alcímekből is kellőképpen tájékozódhatunk, hogy milyen információkat kapnak a diákok a magyar történelem anyagából: 1) A politikai pártok magatartása Ausztriával, illetve Magyarországgal kapcsolatban. 2) A dualista berendezkedés. 3) A horvát—magyar kiegyezés. 4) A rakovicai felkelés. 6) A kiegyezés revíziója. 6) A magyarosítás. 7) A szerb — horvát gyűlölet szítása. 8) Khuen-Hédervári bukása. 9) A horvát munkásmozgalom.19 Az általános iskola VIII. osztályában a történelem-tanterv időhatárai az első világháborútól napjainkig terjednek. Az első világháború utáni forradalmakat tárgyaló fejezetben egy 25 soros anyag a Magyar Tanácsköztársaság történetét ismerteti, „Forradalom Magyarországon" cimmel: Oroszországon kívül a szocialista forradalom sikerrel terjed Magyarországon is. A magyar munkásosztály 1919 márciusában megdöntötte a burzsoá kormányt és kikiáltotta a Magyar Tanácsköztársaságot. A munkáskormány határozatokat hozott a bankok, gyárak és nagybirtokok köztulajdonba vételéről. Megindult a magyar Vörös Hadsereg szervezése. A forradalom győzelme Magyarországon nemsokára katonai intervenciót váltott ki. A jugoszláv munkásosztály sztrájkokkal akadályozta meg katonaság küldését a 17 Uo. 137—145. 1. 18 Uo. 144. 1. 19 Uo. 195—201. 1.
