Századok – 1972
A történelemoktatás kérdései - Gaál György: A magyar történelem tanítása Jugoszláviában 146/I
A MAGYAR TÖRTÉNELEM TANÍTÁSA JUGOSZLÁVIÁBAN 151 Magyar Tanácsköztársaság ellen; a román hadsereg azonban megtámadta a Magyar Tanácsköztársaságot ugyanakkor, amikor az ellenforradalmi burzsoá elemek fellázadtak a forradalmi hatalom ellen. A reakció egyesített erői megdöntötték a munkáshatalmat Magyarországon ós a burzsoázia hatalmát állították vissza. Az új kormány véresen leszámolt a magyar munkásokkal és ezrével végezte ki a munkásokat és parasztokat, akik a forradalmat védték. Az ellenforradalmi rendszer élére Horthy admirális került, aki Magyarország kormányzója lett.2 0 A tankönyv 11. fejezete a második világháború után bekövetkezett politikai és társadalmi változásokkal foglalkozik. Gimnáziumi szinten, főleg a társadalmi-nyelvi tagozaton, ahol négy éven keresztül heti három órában tanítják a történelmet, valamivel bővebb információk állnak rendelkezésre a szerb diákoknak a magyar történelemből. Hogy ez milyen mértékű, azt néhány kiragadott példával szeretném illusztrálni. A szerb despotaság bukásával ós felújításával kapcsolatban a tankönyv információt nyújt Djurad Brankovió despota Magyarországra meneküléséről, ahol beavatkozott a trónharcokba és egy ideig üldöztetésnek volt kitéve. Később sikerült elérnie, hogy a magyar országgyűlés szóles akciót indítson a török ellen. Az új hadsereg élén a despota mellett a lengyel—magyar király (Ulászló) és Hunyadi János állt, aki több nagyjelentőségű győzelmet aratott a török felett. Majd az 1443-as hadjárat rövid leírása után az 1444-es békét és a szerb despotaság újjáalakítását ismerteti a szerző.2 1 1102-től a XIV. század végéig Horvátország és Magyarország történetének 8 oldalt szentel a tankönyv. Ebben az anyagrészben találkozunk ilyen címekkel is: Aranybulla, A magyar Anjouk külpolitikája, A főnemesség mozgalma, Országgyűlések stb. Részletesebben foglalkozik a tankönyv az 1848-as forradalommal Magyarországon2 2 . Külön fejezet tárgyalja az Osztrák-Magyar Monarchia kialakulását, a kiegyezés körülményeit, módját és következményeit, a kapitalizmus fejlődését, a munkásmozgalom útját az Osztrák-Magyar Monarchiában.2 3 A társadalomtudományi tagozat tankönyvének tárgyalási módja csak némiképpen terjedelmesebb, valamennyire több adattal lillusztrált, de az események értékelése azonos a természettudományi tagozat tankönyvével. Ott, ahol a magyar történelem és a délszláv népek történelme elválaszthatatlanul összefonódik, ezt a természetes köteléket sem történelmi tanterveink, sem tankönyveink nem választják el mesterségesen egymástól, de a történelmi értékelés a délszláv népek érdekeiből indul ki, a tények felsorolásában elsősorban azt veszi figyelembe, ami az adott nép, — mondjuk a horvát nép — számára a konkrét helyzetben sorsdöntő volt. Ezért nem találunk sem a történelmi tantervben, sem az általános iskolaiban, sem a gimnáziumiban olyan címeket, amelyek kimondottan utalnának a magyar történelem különálló magyarázatára. A szerb vagy pl. a horvát diákok mégis megismerkednek némiképpen a magyar történelemmel. Az adatközlés terjedelmével és tartalmával azonban mi történelemtanárok általában nem lehetünk megelégedve akkor, amikor a szakközépiskolai történelmi tantervet kell megvalósítanunk. Ezekben az iskolákban két éven át heti két órában tanítjuk a világ és a délszláv népek történetének kulcskérdéseit. Ilyen óraszám mellett az ősközösség ós a rabszolgatartó rendszer ismertetésére a szakközépiskolai történelmi tanterv nem ad módot. Az első osztályban az első tervfeladat megismerteti a diákokkal Európa politikai és etnikai képének a kialakulását. E feladatot világosabbá teszi a címszót követő 20 Dj. Grubac: Istorija za VIII. razred osnovne Skole. Zavod za izdavanje udíbenika, Beograd. 1968. 61. 1. 21 Dr. S. Cirkovié: Istorija ljudskog druätva i kulture. Beograd. 22 Dr. R. Novakovic: Istorija. Beograd, 37. laptól. 23 Uo. 175—176. 1.
