Századok – 1972

A történelemoktatás kérdései - Gaál György: A magyar történelem tanítása Jugoszláviában 146/I

A MAGYAR TÖRTÉNELEM TANÍTÁSA JUGOSZLÁVIÁBAN 149 nemesség 1627-ben Cetin várában Habsburg Ferdinándot királyává választotta. Szigetvár 1566. évi ostromával zárul e tankönyv anyaga.1

1 Sem a tankönyvíró, sem a hatodikos tanulók előtt nem kis feladat áll, hiszen az ember megjelenésétől, az őskortól az antik civilizáción és rabszolgatartó rendszeren keresztül egészen a fejlett feudalizmusig kell eljutniuk egy év alatt. Az általános iskola VII. osztályos történelem-tanterve — és természetesen a tankönyv is — a XVI. századtól az első világháborúig terjedő időszakot öleli fel. A „Népeink osztrák fennhatóság alatt" című fejezetben a diákok megtudják, hogy nemcsak a horvát, hanem a magyar nemesség egy része is a pozsonyi gyűlésen a Habsburg-dinasztiát választja meg uralkodójává, míg a nemesség másik része Magyarország királyává Szapolyai Jánost választotta. Ez polgárháborúhoz vezetett. A hosszantartó harcból Habsburg Ferdinánd került ki győztesként, és ezzel mind Horvátország, mind Magyarország egészen 1918-ig a Habsburg-dinasztia uralma alá került.12 „A horvát nemesség harca a bécsi centralizmus ellen" című fejezetben a szerző két oldalt szentel ennek a kérdésnek, aláhúzva, hogy ez a harc a horvát és a magyar nemesség közös ügye volt, s részletesebben elemzi a Zrínyi-összeesküvést. A fejezet a következő megállapítással zárul: „Az összeesküvés bukása nagy hatással volt a horvátországi és magyarországi állapotok további alakulására. Az osztrák uralkodók megsemmisítették legerősebb ellenfeleiket Horvátországban és Magyarországon. A horvát tábor hatásköre csökkent. Zrínyi és Frangepán birtokait felosztották a német nemesség tagjai között, és így az idegen nemesség száma Horvátországban megnőtt."13 A törökök 1683. évi veresége után ismerteti a tankönyv, hogy az osztrák hadsereg — többek közt — Magyarországot is felszabadította.1

4

Az osztrák hadsereg veresége után a visszavonuló osztrák hadsereggel együtt Kosovo és Metohia szerb lakossága is nagyrészt elhagyta lakóhelyét, tartva a törökök bosszújától, ós a mai Vajdaság ós Dél-Magyarország területén telepedett le, — egészen Budáig. Ezután a szerző a szerbek kiváltságairól beszél. A szerző az illír mozgalom, vagyis a nemzeti ébredés korának horvátországi viszonyait tárgyalva ismerteti, hogy a horvátoknak az osztrákok és a magyarok ellen kellett küzdeniük. Az 1825-ös országgyűlésen a magyar képviselők követelték a magyar nyelv bevezetését Horvátországba is. „A magyar nemesség igyekezett befolyását Horvátországra is kiterjeszteni és Horvátországot a saját tartományává süllyeszteni. Ezt a kísérletet visszautasították, a horvát képviselők szembeszálltak vele. 1830-ban azonban a magyar országgyűlés törvényt szavazott meg, mely szerint a magyar hivatalos nyelvvé vált Horvátországban és Magyarországon.* A horvát nemesség többsége elfogadta a magyar országgyűlés határozatát, és ezzel elárulta a horvát nép érdekeit."1

5

Ezután az illir mozgalmat ismerteti a tankönyv, annak harcát a horvát nyelvért a latinnal ós magyarral szemben, utal a magyarok harcára az illir mozgalom ellen, vázolja a horvát-magyar, az ún. magyaron párt létrejöttét ós az illír mozgalom győzelmét 1847-ben, amikor a horvát nyelvet Horvátországban és Szlavóniában hivatalos nyelvnek nyilvánította a horvát tábor.1

6 11

Uo. 220. 1. 12

Djordje Orubac : Istorija za VII. razred osnovne skole. Zavod za izdavanje udibenika, Beograd. 1967. 42. 1. 13

Uo. 47—49. 1. 14

Uo. 67. 1. 15

Uo. 16

Uo. * Az 1830:8. tc. érvénye nem terjedt ki Horvátországra, ahol a latin maradt a hivatalos nyelv 1848-ig, amikor a horvát váltotta fel. A horvátokra sérelmes intézkedés 1830-ban a közös országgyűlés (alsótábla) magyar hivatalos nyelve volt, ahol is a horvátoknak jogukban állt 1848-ig latinul, azután horvátul felszólalniok (szerk.).