Századok – 1972
A történelemoktatás kérdései - Gaál György: A magyar történelem tanítása Jugoszláviában 146/I
A TÖRTÉNELEMOKTATÁS KÉRDÉSEI Gaál György: A magyar történelem tanítása Jugoszláviában* A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban egyesült hat köztársaság mindgyike önállóan, nemzeti hagyományainak megfelelően szervezi, építi és fejleszti iskolahálózatát, tanterveket készít, és oktató-nevelő tevékenységet folytat. Ezért nem lehet egyszerűen úgy feltenni a kérdést, hogy miként tanítják Jugoszláviában a magyar történelmet, hanem csak arról írhatunk, hogy ezt a kérdést hogyan oldottuk meg az egyes köztársaságokban. Tehát, ha teljes képet akarnánk nyújtani, elemeznünk kellene a hat köztársaság hatféle megközelítési módját és azok iskolatípusok szerinti variánsait, és még ehhez is hozzá kellene vennünk az autonóm tartományok tanterveit, ami azt jelenti, hogy ha kimerítő és teljes képet akarnánk nyújtani: összesen nyolc tantervet és annak is számos variánsát kellene figyelemmel kísérnünk. Ehhez beszámolónk keretei nem elégségesek, de szükségét sem érezzük. Ezért a Szerb Szocialista Köztársaság történelem-tantervét ismertetem, utána pedig a magyar tagozatok számára készített tantervet mutatom be azzal az előzetes megjegyzéssel, hogy a többi köztársaság programjaiban kisebb-nagyobb eltérés észlelhető. Az autonóm tartományok (a Szerb Szocialista Köztársaság területén van az Autonóm Szocialista Vajdaság és az Autonóm Szocialista Kosovo) tanügyi szervei a nemzetiségi iskolák számára a Szerb Szocialista Köztársaság történelemtanítási programját módosíthatják. Az autonóm egységek élnek is jogaikkal, mégpedig úgy, hogy a köztársasági programkeretbe beiktatják a megfelelő helyen az egyes nemzetiségek, tehát pl. az albánok számára az albán, a magyarok számára a magyar történelmi anyag bővebb, kimerítőbb ismertetését. A Szerb Szocialista Köztársaság területén levő szerb-horvát tannyelvű iskolák történelmi tantervei rendelkeznek tehát olyan programtételekkel, amelyek alapján a szerb-horvát nyelvű diákok bizonyos információkat kapnak a magyar nép történetéről. (Hogy mennyit és miképpen, arra a későbbiekben visszatérek.) Viszont a Szerb Szocialista Köztársaság területén levő vajdasági magyar diákok számára készült kiegészítő programok sokkal kimerítőbb ismereteket biztosítanak a magyar nép történetéből, mint a nem magyaroknak. Iskolahálózatunk ismerete nélkül aligha tudunk megfelelő értékelést adni a program adta lehetőségekről, ezért a legtömörebb formában erre is kitérünk. Jugoszláviában a nyolcosztályos kötelező általános iskolák hálózatára négy éves középiskolai hálózat épül. Gimnáziumainkban két tanítási tagozat fejlődött ki, így a diákok az első osztály befejezése után választhatnak társadalomtudományi-nyelvi, és természettudományimatematikai tagozat között. Történelemtanítás szempontjából ez a következő különbséget vonja maga után: a társadalmi tagozaton négy éven át heti 3 órában tanítjuk a történelmet, a természettudományi tagozaton pedig az első és második évben 3 — 3, * Gaál György tanügyi tanácsos, a Vajdasági Történelmi Társulat elnöke, 1970 juliusában Keszthelyen, a történelemtanárok nyári egyetemén tartott előadása.
